Török József: orvos, természettudós, tanár. 1813. október 14-én a Bars
vármegyei Alsóváradon született. Testvére Török Pál református püspök volt. A
selmeci evangélikus líceumban tanult. Középiskoláit, bölcsészeti, jogi és
hittani tanulmányait a debreceni református főiskolán végezte. 1836-tól Pesten
folytatott orvosi tanulmányokat. 1842-ben avatták orvosdoktorrá. Ezután külföldi
útra indult. Berlinben, Párizsban főleg a sebészet terén képezte tovább magát.
Az irodalom terén már, mint orvosnövendék munkálkodni kezdett. Orvosegészségügyi
és természettudományi munkákat írt. 1843. október 7-én a MTA levelező tagjává
választotta. 1846-ban az MTA ,,Hazai legnevezetesebb ásványvizek ismertetése
címen kitűzött pályázatára is beküldte pályamunkáját, melyet 50 arannyal
díjaztak. A pályamű 1848-ban jelent meg: A két magyar haza elsőrangú gyógyvizei
és fürdőintézetei címmel, melyben a legjelentősebb és legismertebb gyógyvizek
hatását és a gyógyítás terén való alkalmazásukat is bemutatja. 1858-ban a MTA
rendes tagjai közé választotta. 1894. március 14-én hunyt el Debrecenben.