Írók és könyvek
Írók és könyvek A legkedvesebb műfajommá az interjú vált: már debreceni
egyetemistaként készítettem beszélgetéseket néhány tanárommal, akik megadóan
válaszoltak gyermeteg kérdéseimre. Az 1970-es évek második felében vagyunk,
klasszikus módon dolgoztam: jegyzetfüzet, ceruza. Mint Bródy Sándor nagyszerű
kisregényének, A nap lovagjának hőse, Asztalos Aurél (akit, fájdalom, megszédít
a pénz és hatalom ölébe hulló lehetősége: ez esetemben szerencsére fel sem
merült, sem a szédülés, sem a hullás.) Azért is kedvelem ezt a művet, mert van
benne néhány nagyon fontos mondat az újságírásról. Nem Asztalos, hanem egy
furcsa kollégája mondja egy furcsa éjszakán: ?Valami olyant gondolok, hogyha
valakinek nem szabad cinikusnak lenni, nekünk nem szabad. Nekünk papnak,
tanítónak és katonának kell lenni egy személyben. Hittel teljesnek, tudósnak,
jónak és elszántnak. Valami újkori lovagfélének, aki a naphoz szegődött
garde-nak. Mindennap újrakezdeni a munkát. És minden nappal úgy végezni, hogy a
következő jobb, tisztább, szebb és barátságosabb legyen. Ez nagyon tetszett,
megjegyeztem. Aligha állíthatom persze, hogy mindig a nap lovagja voltam, sőt
valószínű, hogy az esetek túlnyomó részében nem voltam az. De ezek a mondatok
sokszor eszembe jutottak, jutnak. És azért igyekeztem. Ne rajtunk múljék, hogy a
következő nap nem lesz jobb és szebb, sőt általában rosszabb lesz és csúnyább.
Ne rajtunk múljék. Balla Zsófia, Bereményi Géza, Mariana D. Birnbaum, Csányi
Vilmos, Cserna Szabó András, Csobánka Zsuzsa Emese, Dallos Szilvia, Dragomán
György, Egressy Zoltán, Gergely Ágnes, Gerőcs Péter, Görgey Gábor, Harag Anita,
Háy János, Hidas Judit, Kácsor Zsolt, Kálmán Gábor, Kántor Péter, Kemény István,
Király Kinga Júlia, Kiss Noémi, Krusovszky Dénes, Lator László, Léner Péter,
Markó Béla, Medgyes Péter, Parti Nagy Lajos, Péntek Orsolya, Péterfy Gergely,
Péterfy-Novák Éva, Potozky László, Radnóti Sándor, Sándor Erzsi, Szabó T. Anna,
Szentesi Éva, Takács Zsuzsa, Tóth Krisztina, Turi Tímea, Várady Szabolcs D.
MAGYARI IMRE 1955-ben született Budapesten. 1978-ban végzett a debreceni KLTE
magyar?német szakán. 2013-ban ugyanitt szerzett PhD-fokozatot irodalom- és
kultúratudományokból. Tanárként és újságíróként dolgozott, jelenleg szabadúszó
nyugdíjas (vagy nyugdíjas szabadúszó). Fő érdeklődési területe az irodalom és a
színház, kevéssé érdekli a pénz és a hatalom, ennek súlyos következményeit
megadóan viseli. Készülő munkája A magyarországi cigányság irodalma. A mostani a
tizenkettedik kötete.
egyetemistaként készítettem beszélgetéseket néhány tanárommal, akik megadóan
válaszoltak gyermeteg kérdéseimre. Az 1970-es évek második felében vagyunk,
klasszikus módon dolgoztam: jegyzetfüzet, ceruza. Mint Bródy Sándor nagyszerű
kisregényének, A nap lovagjának hőse, Asztalos Aurél (akit, fájdalom, megszédít
a pénz és hatalom ölébe hulló lehetősége: ez esetemben szerencsére fel sem
merült, sem a szédülés, sem a hullás.) Azért is kedvelem ezt a művet, mert van
benne néhány nagyon fontos mondat az újságírásról. Nem Asztalos, hanem egy
furcsa kollégája mondja egy furcsa éjszakán: ?Valami olyant gondolok, hogyha
valakinek nem szabad cinikusnak lenni, nekünk nem szabad. Nekünk papnak,
tanítónak és katonának kell lenni egy személyben. Hittel teljesnek, tudósnak,
jónak és elszántnak. Valami újkori lovagfélének, aki a naphoz szegődött
garde-nak. Mindennap újrakezdeni a munkát. És minden nappal úgy végezni, hogy a
következő jobb, tisztább, szebb és barátságosabb legyen. Ez nagyon tetszett,
megjegyeztem. Aligha állíthatom persze, hogy mindig a nap lovagja voltam, sőt
valószínű, hogy az esetek túlnyomó részében nem voltam az. De ezek a mondatok
sokszor eszembe jutottak, jutnak. És azért igyekeztem. Ne rajtunk múljék, hogy a
következő nap nem lesz jobb és szebb, sőt általában rosszabb lesz és csúnyább.
Ne rajtunk múljék. Balla Zsófia, Bereményi Géza, Mariana D. Birnbaum, Csányi
Vilmos, Cserna Szabó András, Csobánka Zsuzsa Emese, Dallos Szilvia, Dragomán
György, Egressy Zoltán, Gergely Ágnes, Gerőcs Péter, Görgey Gábor, Harag Anita,
Háy János, Hidas Judit, Kácsor Zsolt, Kálmán Gábor, Kántor Péter, Kemény István,
Király Kinga Júlia, Kiss Noémi, Krusovszky Dénes, Lator László, Léner Péter,
Markó Béla, Medgyes Péter, Parti Nagy Lajos, Péntek Orsolya, Péterfy Gergely,
Péterfy-Novák Éva, Potozky László, Radnóti Sándor, Sándor Erzsi, Szabó T. Anna,
Szentesi Éva, Takács Zsuzsa, Tóth Krisztina, Turi Tímea, Várady Szabolcs D.
MAGYARI IMRE 1955-ben született Budapesten. 1978-ban végzett a debreceni KLTE
magyar?német szakán. 2013-ban ugyanitt szerzett PhD-fokozatot irodalom- és
kultúratudományokból. Tanárként és újságíróként dolgozott, jelenleg szabadúszó
nyugdíjas (vagy nyugdíjas szabadúszó). Fő érdeklődési területe az irodalom és a
színház, kevéssé érdekli a pénz és a hatalom, ennek súlyos következményeit
megadóan viseli. Készülő munkája A magyarországi cigányság irodalma. A mostani a
tizenkettedik kötete.
Adatlap
Ár: | 3.090 Ft |
Feladás dátuma: | 2024.12.11 |
Eddig megtekintették 11 alkalommal |
A hirdető adatai
Könyv kereső rovaton belül a(z) "Írók és könyvek" című hirdetést látja. (fent)