1944. március 19-én Magyarországot megszállták a német fegyveres erők. Bár a
náciellenes értelmiség javarészét letartóztatták vagy elhurcolták, bőséggel
akadtak kisebb-nagyobb csoportosulások, szervezkedések, amelyek olykor egymással
konspirálva, máskor önálló utakat járva igyekeztek menteni a menthetőt: rávenni
a kormányzót a németekkel való szembefordulásra, majd az október 15-ei
sikertelen kiugrási kísérlet után ? az egyre fokozódó veszélyekkel dacolva ? a
maguk eszközeivel küzdeni a nácik és a nyilasok ellen, megóvni a nemzeti vagyont
és mindenekelőtt menedéket nyújtani az üldözötteknek. Bartha Ákos hatalmas
forrásanyagra támaszkodva és az összefüggéseket megvilágító erővel feltárva
mutatja be a budapesti fegyveres ellenállás fordulatokban és pálfordulásokban
igencsak gazdag történeteit. Könyvéből kiderül, hogy a második világháború alatt
a magyar fővárosban működő német- és náciellenes erők zavarba ejtően sokféle
ideológiai háttérrel és motivációval rendelkeztek: voltak köztük konzervatívok,
legitimisták, kommunisták, liberális demokraták, cionisták, sőt radikális
jobboldaliak is. Az ismertebb példák mellett a szerző részletesen szól a kiugrás
előkészítésén dolgozó tiszti szervezkedésekről, a németellenes
nacionalista-fajvédő csoportosulásokról, a Teleki tér környékén összpontosuló
cionista fegyveres ellenállásról és az embermentésben fontos szerepet játszó
kisegítő karhatalmi alakulatokról. Felbukkannak kalandorok, árulók,
provokátorok, kommunista akciógárdisták, szó esik a fegyveres ellenállás
árnyoldalairól ? és természetesen arról is, hogy sokan még a legsötétebb órákban
is képesek voltak bátran és emberségesen cselekedni. BARTHA ÁKOS (1982)
történész, a Debreceni Egyetemen végzett magyar?történelem szakon, és ugyanitt
szerzett doktori fokozatot történelemből 2012-ben. Az ELKH BTK Történettudományi
Intézetének tudományos munkatársa, a Századok szerkesztője. Fő kutatási területe
a 20. századi magyar eszme- és társadalomtörténet. Szakmai munkásságát 2019-ben
Hanák Péter-díjjal jutalmazták. Könyve jelent meg a sárospataki falukutatásról
(2013), a népi mozgalomról (2017) és Bajcsy-Zsilinszky Endréről (2019).