Mihelics Vid (1899?1968) a XX. század kiemelkedő magyar
keresztényszocialista-kereszténydemokrata gondolkodója volt. A II. világháború
előtt szociológiát és szociálpolitikát tanított két budapesti egyetemen,
műveiben és a közéletben a keresztény társadalmi tanítás és a hivatásrendi
társadalom képviselője volt. Mint újságíró és szerkesztő az Új Nemzedék és a
Nemzeti Újság munkatársa, a Katolikus Szemle szerkesztője (1934?40) volt.
1946?49 között az egri Katolikus Jogakadémia tanáraként tanított. 1947?49 között
a Demokrata Néppárt országgyűlési képviselője volt. A háború után az Új Ember és
a Vigília munkatársaként, a 60-as években a Vigília felelős szerkesztőjeként
tevékenykedett. A kötet Mihelics Vid munkásságának egyik fontos szeletét mutatja
be, egyúttal bepillantást nyújt a nyolc évtizeddel ezelőtti Magyarország
szociális viszonyaiba és közéletébe. A kötet egyik része a 30-as években
megjelent válogatott írásokat, másik része a hagyatékban meglévő kéziratok
szövegeit tartalmazza. Az összeállítást Mihelics Vid munkásságának teljességre
törekvő bibliográfiája egészíti ki. FRENYÓ ZOLTÁN (1955) katolikus filozófus, a
filozófiai tudományok kandidátusa, a történettudomány PhD-doktora. Az MTA (utóbb
Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat) Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Filozófiai
Intézetének 40 éven keresztül munkatársa. A Tomori Pál Főiskola tanszékvezető
főiskolai tanára. Kutatási területe egyrészt a keresztény filozófia története,
másrészt a XX. századi keresztény társadalmi tanítás története.