Budapest védőinek 1945. február 11-ei kitörési kísérlete a második világháború
tragédiáihoz tartozik, és Magyarországon évtizedekkel az események után is mind
inkább foglalkoztatja a közvéleményt. Ungváry Krisztián kötete azzal a
szándékkal íródott, hogy összefoglalja azt a tudást, amivel e hadművelet kapcsán
rendelkezünk, és jegyzetelt formában tárja a nyilvánosság elé azokat a fontosnak
ítélt visszaemlékezéseket, amelyek a kitörésről születtek. A könyv tehát nem
csupán a kitörésről szól, hanem arról is, hogy az ezzel kapcsolatos forrásokat
illetően milyen történetírói problémákkal találkozhat az olvasó. Az eredeti
szövegek közreadását az is indokolja, hogy a kitörésről szóló közbeszéd az
utóbbi időben esetenként elszakadt a történelmi tényektől. Ungváry Krisztián
kötete ily módon az emlékezés értelméről, az egyéni felelősségről és a túlélés
stratégiáiról is elgondolkodtatja az olvasót.