Vörösmarty Mihály életműve az utóbbi évtizedekben mintha háttérbe szorult
volna: az utolsó, átfogónak szánt monográfia 1957-ben jelent meg a költőről, a
kritikai kiadása pedig mindmáig befejezetlen. Ez a könyv a felejtés ellenében
született: egy olyan, alapvetően műelemzések sorozatából felépülő, új összegzés,
amely Vörösmarty egész pályájának áttekintésére vállalkozik, s tanulmányok
füzéréből rajzol ki egy erős, monografikus koncepciót a 19. század egyik
legjelentősebb magyar írójáról. Annak reményében, hogy ismét és újra rá tudja
ébreszteni az olvasókat, hogy ez az életmű nekünk és rólunk szól. Vörösmarty
túlságosan nagy költő ahhoz, hogy ne foglalkozzunk vele. Setét eszmék borítják
eszemet Szivemben isten-káromlás lakik Kivánságom: vesszen ki [a] világ 'S e'
földi nép a' legvégső fajig Mi a' világ nekem ha nincs hazám? Elkárhozott
lélekkel hasztalan Kiáltozom be a' nagy végtelent: Miért én éltem, az már dúlva
van. Illy férfitól nemes hölgy mit kivánsz Emléklapodba? Inkább adj nekem Hitet,
sejtelmet, egy reménysugárt Hogy el nem vész, hogy él még nemzetem Koldulni
járnék illy remény-hitért Megvenném azt velőm- és véremen. Imádkozzál - tán
meghallgattatol - Az még segíthet illy vert emberen. Szilágyi Márton 1965-ben
született Gyulán. Irodalomtörténész, az ELTE BTK XVIII-XIX. Századi Magyar
Irodalomtörténeti Tanszékének vezetője. A Kalligram Kiadó 2017-ben adta ki Mi
vagyok én? - Arany János költészete című munkáját.