A felmelegedés egyre elviselhetetlenebb, a bozóttüzek egyre gyakoribbak, és
egyre nagyobb területeket fenyegetnek. A veszélyeztetett vidékekről a lakosokat
táborokba telepítik, embertelen körülmények közé. A nagyvárosi lakosság körében
viszont egy új, rettenetes betegség terjed, amelynek következtében a betegeket a
saját bőrük öli meg. A nyolc hónapos terhes Alice, aki szociális munkásként
keserű tapasztalatokat szerzett a hatóságok működésének elégtelenségéről, a
kórtól rettegve ráveszi párját, hogy költözzenek el a Sydney mellett elterülő
Kék-hegység lábához, egy isten háta mögötti kisvárosba, hátha ott biztonságra és
békére lelhet, megszabadulhat a rémálmoktól, és új életet kezdhet a családjával.
A terhesség kiélesítette érzékeit, de paranoiáját is: Alice mindenhol mindenben
veszélyt lát, amely az ő és születendő gyermeke életét fenyegeti. Naomi Booth
első regénye mindennapjaink nagyon is égető, valós problémáit ötvözi a
spekulatív irodalom elemeivel. Az eredmény magával ragadóan izgalmas, ugyanakkor
kényszerítően elgondolkodtató, újszerű történet, horrorba bújtatott
öko-science-fiction.