Láng Henrik 1827-ben született Aszódon, egy Türingiából betelepedett tímár
fiaként. Tanulmányait Petőfi iskolatársaként ugyanitt folytatta. 1842-ig tanult,
majd apja mellett tímárként dolgozott. A szabadságharc idején tüzérként
szolgált. A bukás után a császári hadseregbe sorozás elől Bukarestbe szökött.
Innen indult keleti útjára, melynek során eljutott Konstantinápolyba, Rodoszra,
Jeruzsálembe, Betlehembe és az egyiptomi Alexandriába. 1853?1858 között
Párizsban tartózkodott. Ezután hazatért, s úgy tűnt, hogy gyökeret ver Aszódon.
A postamesterség azonban nem biztosított számára kellő megélhetést, így
kivándorolt Amerikába. A polgárháború kezdetéig nagyrészt Brooklynban élt és New
Yorkban dolgozott. Az Egyesült Államok jelentette számára az ideális államot,
ahol a törvények valóban a nép szabadságát, boldogulását és jólétét szolgálják,
s amikor ezt veszélyben forogni látta, kész volt fegyverrel is védelmére kelni.
1861-ben belépett 48. New York-i gyalogezredbe, melynek kötelékében részt vett a
Pulaski erőd és Charleston ostromában, majd ? már őrmesterként ? az olustee-i
csatában megsebesült és fogságba esett. Rabsága alatt megjárta a déliek hírhedt
fogolytáborait: Andersonville-t és Millent. Szabadulása után újra csatlakozott
ezredéhez, ahol századossá léptették elő. A háború után visszatért a civil
életbe, s tíz éven át New York-i gyárak vezetője volt. 1875-ben jött haza
Budapestre, ahol nyelvtanárként és postamesterként dolgozott 1907-ben
bekövetkezett haláláig. Az itt közölt írásaikban megelevenedik a 19. század
közepének színes, mozgalmas, ám éles kontrasztokat mutató világa. A szövegek
olvasása által bepillantást nyerhetünk a török rabszolgapiac életébe és a
rabszolgaság felszámolását is célul tűző amerikai polgárháború eseményeibe.
Láthatjuk a szentföldi arabok szegényes kunyhóit és Párizs előkelő mulatóját, a
konstantinápolyi kézművesek műhelyeit és a nagy New York-i gyárakat, a vallási
fanatizmust keleten és a szekularizáció eredményeit nyugaton, a felszínen
legalábbis békésnek mutatkozó társadalmi együttélést a Szentföldön és az ír
bevándorlók által Amerikába importált felekezeti konfliktus megnyilvánulásait.
Mindezt egy olyan, több nyelven beszélő, tájékozott és tapasztalt utazó
lencséjén át, aki még a reménytelennek látszó helyzetekben is optimista, törekvő
és előítélet-mentes.