Amerikából tér vissza Tomi nagyszülei egykori városába, Marosvásárhelyre a
?90-es évek elején, hogy egyetemi kutatásához az ott történt feltáratlan
rablásokat vizsgálja, amelyek zsidókat és magyarokat egyaránt érintettek. A
Klastrom utca kettő bátran és nyíltan mesél a 20. század három jelentős
korszakáról mikronézetből: a náci és a szocialista diktatúráról, valamint a
rendszerváltoztatásról. Nem tesz egyenlőségjelet a két elnyomó rendszer közé,
nyíltan, de elsősorban személyes, emberi oldalról közelít a témához, és a
kiszolgáltatottság különböző formáit írja le. A Klastrom utca kettő generációs
regény is, amelyben a fiatalabb korosztály tesz kísérletet az idősebbek
életvilágának, élettörténetének megismerésére, mely kísérlet végkifejlete
egyúttal pontos jellemzést ad az aktuális korról is. Mi, olvasók egy kicsit mind
Tomik vagyunk: a jelen kényelméből és megváltozott világából nehezen érthetjük
meg, érezhetjük át az elmúlt korok szenvedéseit. Sokszor közömbösek vagyunk
mások megpróbáltatásai iránt ? a regényt olvasva viszont megpróbálhatjuk
átérezni elődeink és embertársaink nehézségeit, valamint megismerni a múlt
traumáit.