A köszvénytől szenvedő Benjamin Franklin zsémbesen futja át az aznapi
kérvényezők listáját. A szeme egyszer csak megakad két néven: Móric gróf és A.
grófné. Az amerikai politikus fogadja a vendégeket, s így ismerkedik meg
Benyovszky Móric gróf hihetetlenül kalandos élettörténetével. Benyovszky már
igen ifjan katonának áll, véres csatákban harcol, majd a lengyelek szabadságáért
küzd az oroszok ellen, s ezért Szibériába száműzik. Társaival azonban megszökik
a fegyenctelepről, és magával viszi szerelmét, a kormányzó lányát, Afanáziát.
Hajójukkal bejárják a fél világot - az Északi-tenger vidékét, Alaszkát, Kínát,
Tajvant és Japánt -, hogy végül a gróf Franciaországban felajánlja szolgálatait
a királynak. Itt aztán megbízást kap, hogy létesítsen kereskedelmi telepet
Madagaszkáron, Benyovszky pedig útnak indul, hogy teljesítette küldetését.
Jean-Christophe Rufin Benyovszky Móric franciául írt emlékiratait szabadon
kezelve rajzolja meg egy különleges, a világot megismerni vágyó férfi és orosz
szerelme, Afanázia portréját. Az eredmény egyszerre kalandregény, regényes
életrajz, megrendítő szerelmi történet és a korabeli filozófiával, eszmékkel
átitatott korrajz a 18. századról, amelynek politikai intrikáiban, emberi
sorsaiban, jellemeiben nemegyszer saját korunkra ismerhetünk. Jean-Christophe
Rufin (1952) francia orvos, diplomata, történész és regényíró. A Francia
Akadémia, a MFS (Orvosok Határok Nélkül) tagja, az éhezés felszámolásáért küzdő
Action Against Hunger nevű szervezet elnöke. Magyarul megjelent művei: Az
Abesszin (2000), Iszfahán megmentése (2003), Brazilvörös (2004), Vesztett ügyek
(2007). Benyovszky Móric magyar és lengyel főnemes 1746-ban született a Nyitra
vármegyéhez tartozó Verbón, és 1786-ban hunyt el Madagaszkár szigetén. Az egyik
leghíresebb magyar világutazó, aki négy kontinensen is járt. Francia nyelven írt
életrajzi feljegyzései angolul és németül is megjelentek, magyar nyelvre pedig
Jókai Mór ültette át őket, aki később regényt is írt Benyovszkyról. (Ezek
ingyenes hozzáférhetők a Magyar Elektronikus Könyvtár anyagai között.)
Rendkívüli testi erő, életszívósság párosúlt nála ritka szellemi adományokkal,
emlékezettel és ítélő tehetséggel; rettenthetetlen bátorság, hidegvér a
legnagyobb veszély idejében, gyors leleményesség és kimeríthetlen szívjóság,
önfeláldozás, testvérek, hitves és jó pajtások irányában, voltak jellemének
alapvonásai. Ilyennek látta Jókai Mór a világutazó grófot, akinek életéről kevés
történelmi hitelességű adat maradt fenn, ám mindaz, amit elképesztő életútjáról
tudunk, folyamatosan foglalkoztatja az utókort.