Kukorelly Endre TündérVölgy című könyve az író legnagyobb vállalkozása. Nemcsak
abban az értelemben, hogy kilenc évig írta; szintézis jellegű alkotás.
Érvényesülnek benne Kukorelly írásmódjának legfőbb erényei: a nyelvi pontosság
és szigorúság, irónia és gyöngéd humor, az emlékezet működésének állandó
felülvizsgálata, a lírai hangoltság, az elbeszélői Én oszcilláló mozgása múlt és
jelen között. A regény tematikusan az apa alakja köré szerveződik, ezáltal
felöleli az elmúlt fél évszázad történéseit. Metaforikusan szólva: a beszélő
mintegy az apa hallgatását próbálja megérteni, aki horthysta katonatisztként
megjárta a Don-kanyart, megsebesült, később, a kommunista diktatúrában
banktisztviselőként másodosztályú élet-re kényszerült. A család deklasszálódását
és saját helyzetét néma beletörődéssel elviselő apa mindvégig hallgat a
múltjáról: a regény melankolikus nyomozása ennek a lehetséges okait és
történéseit rekonstruálja. Minden fejezete az emlékezet próbája: kísérlet arra,
hogy mítoszok és ráfogások nélkül férjen hozzá az élet legszemélyesebb
tapasztalataihoz. Elképesztő nyelvi-szövegszerkesztési leleményei a mai magyar
irodalomban alighanem páratlan tudatossággal operálnak. Nem egyszerűen
emlékezik, hanem kitalálja emlékeit: most létesít emlékeket. De persze a
kitalálási manőver is a fikció része: ahogy a szerző szép arcátlansággal fel is
teszi a kérdést: Találjam ki, de hogyan kell bármit kitalálni? - Margócsy
István, 2000 Utolérhetetlen felszámoló-művész. A csúcsig számolta föl magát,
alighanem. - Szilágyi Ákos, Élet és Irodalom Romantikus gesztus: a szerelmet, az
egységet, az egészet úgy őrizni, hogy valójában konkrét megjelenési formát
elpusztítjuk, mert azt gondoljuk: a teremtés, a költői valóság mindenért
kárpótol. - Dérczy Péter, Élet és Irodalom Ahogy a könyv halad előre, elcsukló
hangon, mindig meg-megállva, újra nekirugaszkodva fúrja magát előre abban a
sűrű, víz alatti dzsungelben, amit egyetlen kicsi hangsorral jelölünk, pedig
lehet, hogy több szó kéne rá: közelmúlt, régmúlt, énmúlt, temúlt, jómúlt,
rosszmúlt, szétmúlt, rámúlt, állj. - Garaczi László, Népszabadság