A Mór utolsó sóhaja Moraes Zogoiby, a Mór kétszeres sebességgel éli az életét:
harminchat évesen már aggastyán. A családi legendárium szerint ősei között
tudhatja a 16. századi portugál gyarmatosítókat és a dél-indiai Kocsinban
letelepült spanyol zsidókat. Anyja neves festőművész, aki bombayi műtermében
egész életében megszállottan festi mór sorozatát, dúsgazdag apja pedig ezer
szállal kötődik az indiai alvilághoz. E nem mindennapi família szűk száz
esztendőt felölelő krónikáját meséli el nekünk a kegyvesztett és száműzött Mór
élete alkonyán, s miközben kibontakozik előttünk a család bosszúval, árulással,
őrülettel és intrikákkal terhes históriája, a háttérben felsejlenek India modern
történelmének vízválasztói is a korai függetlenségi mozgalmaktól kezdve egészen
a hindu fundamentalizmus térnyeréséig. Rushdie lenyűgöző meséje egyszerre vaskos
karneváli történet és antik tragédia, amelyet a mágikus realista irodalom egyik
csúcsteljesítményeként tartanak számon. Mágiája azonban épp azért olyan hatásos,
mert mélyen a valóságban gyökerezik. Van valami, ami időnként kitör belőlünk,
ami bennünk lakik, eszi az ételünket, szívja a levegőnket, kinéz a szemünkön, és
amikor játszani kezd, senki nem maradhat ki belőle; megszállottan fordulunk
egymás ellen, sötéten villog a szemünk, kezünkben pedig fegyvert szorongatunk,
szomszéd a szomszéd ellen, unokatestvér az unokatestvér ellen, fivér a fivér
ellen, gyermek a gyermek ellen.