A kredenc különleges bútordarab, apró kincsek tárhelye volt nagyszüleink
konyhájában. Cukorkákat, apró csokikat az unokáknak, színes gombokat,
üveggolyót, gyertyacsonkot és csupa 'hátha jó lesz még egyszer valamire' fontos
holmit rejtett. Nem egy közönséges szekrény, hanem fogalom, amely megeleveníti
eleink szokásait és a keresés izgalmát. Elférnek a rekeszeiben a felfedezés
örömével járt helyszínek képeslapjai a medúzás, kagylós, fekete sünös kék
Adriáról, a szeles Északi-tenger kikötőiből, a család, a barátok, a szerelmek
megsárgult fotói, és a róluk mesélő Juli életének humoros vagy keserű eseményei.
Az olvasónak nem szükséges az összes fiókot egymás után akkurátusan kinyitni. A
fantáziáját felkeltő címek alapján kihúzhatja bármelyiket, mert bennük saját
magukat önállóan is felfedő történetek, a valóságban megesett életképek
rejtőznek. Aki pedig rekeszről rekeszre halad, azelőtt feltárul egy ötvenes évek
elején kezdődött, részben egyformára szabott korlátok közé zárt, részben mégis
egyéni, teljes élet. Tengert járt ember még fekete színű tengeri sün tüskéket is
őrizhet ebben a kredencben. Az aztán az igazi különleges relikvia!