![Betöltés...](/templates/pictures/ajax-loader.gif)
Magyar jogtörténet
A magyar jog több ezer éves története a magyar nép Uralon túli életétől
napjainkig kísérte vándorlásait, a nomád, patrimoniális, rendi, polgári
államának históriáját, harcait és függetlenségi küzdelmeit, szuverenitásának
alkotmányos megformálását. De mindenekelőtt hétköznapjait. A jog legfontosabb
funkciója a joghistória tanúsága szerint a mindennapi konfliktusok feloldása, az
ellentétek elsimítása, ha másként nem sikerül, a sértett és körének
megbékéltetése, igazságigénynek kielégítése volt. A vérségi társadalom
szabályrendszere, a nemzetségek ősi joga, a falutörvények, a földesúri és a
rendi jogok mellett a király, az országgyűlések dekrétumai is a társadalom
rendezettségét, normális életformát, békés állapotát igyekeztek biztosítani. S
persze a hatalmon lévők érdekeit. A magyar jog története ennek a funkciónak a
bizonyítéka és az ősi jogtól a modern, europaizált jogrendszerig ívelő fejlődés
illusztrálója. A magyar írásbeliség közel egyidős Szent István keresztény
királyságával, így csak a legújabb fejleményekről adhat hírt. Az ősi jognak
kevés tanúságtevője van, de a korabeli híradások a magyarság jogrendjét
dokumentálják. Ebből a sok ezer éves szabályozottságból bontakozott ki a magyar
jogfejlődést a 19. századig meghatározó szokásjog, melyet az alkotott jog csak a
legújabb időkben tudott háttérbe szorítani. E kötet e fejlődés tendenciáit , a
magyar jog forrásainak történelmi alakulását követi figyelemmel. Szól a magyar
jog külső és belső forrásairól: a bizánci jog, a kánonjog, a germán jogok, az
európai ius fejlődéséről. A kötet szerzői az ország különböző jogi fakultásainak
joghistorikusai és szakjogászai. A tankönyv rendszeres feldolgozásban tárgyalja
a jogrendszer fejlődését, a jogtanítást, a jog tudományos művelésének
alakulását, a jogtörténetírás, s a jogtörténet oktatásának nagy korszakait. Az
intézménytörténeti fejlődés bemutatása során a könyv a magyar magánjog,
büntetőjog és perjogok történetére koncentrál, mivel ezek képezik azt a három
nagy történeti oszlopot, melyre jelenlegi jogrendszerünk is támaszkodik. A
negyedik, átdolgozott kiadásban név- és tárgymutató mellett már marginálisok is
segítik tanulást.
napjainkig kísérte vándorlásait, a nomád, patrimoniális, rendi, polgári
államának históriáját, harcait és függetlenségi küzdelmeit, szuverenitásának
alkotmányos megformálását. De mindenekelőtt hétköznapjait. A jog legfontosabb
funkciója a joghistória tanúsága szerint a mindennapi konfliktusok feloldása, az
ellentétek elsimítása, ha másként nem sikerül, a sértett és körének
megbékéltetése, igazságigénynek kielégítése volt. A vérségi társadalom
szabályrendszere, a nemzetségek ősi joga, a falutörvények, a földesúri és a
rendi jogok mellett a király, az országgyűlések dekrétumai is a társadalom
rendezettségét, normális életformát, békés állapotát igyekeztek biztosítani. S
persze a hatalmon lévők érdekeit. A magyar jog története ennek a funkciónak a
bizonyítéka és az ősi jogtól a modern, europaizált jogrendszerig ívelő fejlődés
illusztrálója. A magyar írásbeliség közel egyidős Szent István keresztény
királyságával, így csak a legújabb fejleményekről adhat hírt. Az ősi jognak
kevés tanúságtevője van, de a korabeli híradások a magyarság jogrendjét
dokumentálják. Ebből a sok ezer éves szabályozottságból bontakozott ki a magyar
jogfejlődést a 19. századig meghatározó szokásjog, melyet az alkotott jog csak a
legújabb időkben tudott háttérbe szorítani. E kötet e fejlődés tendenciáit , a
magyar jog forrásainak történelmi alakulását követi figyelemmel. Szól a magyar
jog külső és belső forrásairól: a bizánci jog, a kánonjog, a germán jogok, az
európai ius fejlődéséről. A kötet szerzői az ország különböző jogi fakultásainak
joghistorikusai és szakjogászai. A tankönyv rendszeres feldolgozásban tárgyalja
a jogrendszer fejlődését, a jogtanítást, a jog tudományos művelésének
alakulását, a jogtörténetírás, s a jogtörténet oktatásának nagy korszakait. Az
intézménytörténeti fejlődés bemutatása során a könyv a magyar magánjog,
büntetőjog és perjogok történetére koncentrál, mivel ezek képezik azt a három
nagy történeti oszlopot, melyre jelenlegi jogrendszerünk is támaszkodik. A
negyedik, átdolgozott kiadásban név- és tárgymutató mellett már marginálisok is
segítik tanulást.
![Tovább](/templates/pictures/tovabb1.png)
Adatlap
Ár: | 4.480 Ft |
Könyvkereső: | Szakkönyv |
Feladás dátuma: | 2024.07.24 |
Eddig megtekintették 1 alkalommal |
A hirdető adatai
![Tovább](/templates/pictures/tovabb2.png)
Könyv kereső rovaton belül a(z) "Magyar jogtörténet" című hirdetést látja. (fent)