A Csontbrigád Rejtő Jenő egyetlen olyan regénye, amelyet nem sajátos humora,
hanem mélységes humanizmusa vezérel. A regény főszereplője magára vállal egy
gyilkosságot az egyik idegenlégiós haláltáborban. Rejtő döbbenetes képzelőerővel
és kísérteties realitással mutatja be a 30-as évek közepe táján írt regényében a
későbbi náci haláltáborok atmoszféráját és az ottani körülményeket. Főszereplője
az élőhalottak között fedezi fel, hogy az életért minden kínt érdemes elviselni.
Az Ajtón, Amely Nem Vezet Sehova - elvezeti csontbrigádját a megtalált
igazsághoz és az élethez.