A szerző a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professor emeritusa,
tudományszervező, nyug. görögkatolikus lelkész, a katolikus szofiológia egyedüli
hazai művelője. Főbb szakterületei: a realizmus bölcselete, a lételmélet Aquinói
Szent Tamás nyomán, valamint a női?anyai viszony az isteni létben. Utóbbi jelen
kötet teológiai kutatásának tárgya is. Kiindulópontja az ?elférfiasodás
fordulata. Az ősegyházak történetéig visszanyúlva Cselényi István Gábor
olvasóját az Isteni Bölcsesség (Hokma-Szófia) női princípiuma nyomában vezeti,
annak a nyugati és keleti egyház által létrehozott lelkiségben, a mariológiában
felbukkanó megnyilatkozásaira világít rá. Egyben a nőtörténetet olvassuk újra
teológiai szemszögből, az eddigiektől eltérő megközelítésben. Nyelvi tévedésnek,
vagyis a Lélek szó félreértelmezésének következménye lett az ún. logoszofiánus
fordulat, mely magyarázattal szolgál a C. G. Jung írásaiban is kellő súllyal
jelen lévő kérdéskörre. A trinitológia alapjaihoz kötődő koncepció a magyar
székelyföldi Boldogasszony-kultuszt, a néphagyományban is átörökített elemeit
(Babba-Mária) a mezopotámiai kultusszal ?villantja össze. A kötettel induló
interdiszciplináris Sophia Sacra sorozat hazait és egyetemest egyaránt vizsgál a
lét női aspektusa, a vallásos és vallási gyökerű kultúra és lelkiség erőterében.