A Teremtés könyvében az antikrisztusi erők földi világba való betörésére az
Édenkertben kísértő kígyó figyelmeztet. A következmény: kiűzetés Jahve által,
majd halmazati büntetésként (eredendő bűnösséget hirdetve) az emberiség
Benes-alapú kollektív felelősségre vonása az egyház döntése értelmében. A gonosz
evilágba való újabb behatolását követően pedig az emberiség Özönvíz általi vívbe
fojtása lett a következmény. Miután új élet sarjadt a Földön, hosszú időn
keresztül a technikai fejlettség döntően statikus állapotot mutatott. Az ipari
forradalom vívmányai azonban pillanatok alatt emelték az embert a kőbalták
közegéből az űrkutatás, valamint a virtuális valóság élmény-stimuláló világába.
De nem lehetséges-e, hogy a szédületes ütemű technikai fejlődés következtében
jólétnek hazudott komfortérzetünket biztosító eszközök valójában a gonosz által
épített trójai falovak, az általuk behurcolt ellenséges fegyver pedig a
reakcióképtelen tömegembert formáló manipulált tudat, mely a társadalom gonosz
felismerésével szembeni éberségét hivatott blokkolni abból a célból, hogy a
sötét erők szabad kezet kapva végezhessék értékpusztító tevékenységüket az
emberi élettérben? És vajon kizárhatjuk-e azon feltevés igazát, hogy e trójai
falovat megépítő Isten-, Ember- és Életellenes sötét erő végigkísérte
történelmünket, láttuk is őt, mindvégig a szemünk előtt volt, mivel azonban
vonásait lefedték a Legfőbb Jó képével, nem ismertük fel az isteni maszk alatt
megbúvó Antikrisztust?