A férfi, aki szerette a kutyákat Amikor a népszerű krimiíró rárúgja az ajtót a
modern latin-amerikai irodalomra - ez Leonardo Padura, a kubai irodalom
fenegyereke, a legmagasabb kubai irodalmi elismerés díjazottja (akkor kapta,
amikor Fidel Castro élt). Műveiből 1.200.000 példányt adtak el világszerte.
Nemcsak Közép- és Dél-Amerikában közkedvelt író, de Spanyolországban is
hallatlan népszerűségnek örvend - nálunk mégis ismeretlen. Leonardo de la
Caridad Padura Fuentes néven 1955. október 10-én látta meg a napvilágot
Havannában. Ugyanitt szerez diplomát latin-amerikai irodalomból. Pályáját egy
havannai irodalmi magazinnál kezdi; kezdetben esszéistaként, színdarabíróként,
majd krimiszerzőként szerez ismertséget. Csaknem harminc éves, amikor első
kisregénye megjelenik. Ezt követően népszerűsége és irodalmi csillaga
folyamatosan emelkedik. Első magyarul megjelenő kötete A férfi, aki szerette a
kutyákat 2009-ben jelenik meg, és 300.000 példányban kel el spanyol nyelven.
Angolul 2014-ben lát napvilágot, mely írója számára megnyitja az utat a világhír
felé. Témája a Trockij elleni merénylet és annak történelmi háttere: 2004-ben
Iván, az önjelölt író, aki állatorvosi rendelőt üzemeltet Havannában,
visszatekint életének egyik epizódjára 1977-ből, amikor a tengerparton
összefutott egy rejtélyes férfival, aki orosz agarakat sétáltatott. A ?férfi,
aki szerette a kutyákat? lassanként egyre több történetet bíz Ivánra; ezek a
történetek Ramón Mercaderről, Trockij gyilkosáról szólnak, aki egy időben
bizalmas barátja volt Trockijnak és magánéletének legintimebb titkait is jól
ismerte. A felszínre került titkok révén Iván rekonstruálja Lev Davidovics
Bronstein, alias Trockij életútját, ahogy kirajzolódik a pályája a merénylőnek,
Ramón Mercadernek is. Egyfajta tömeggyilkosi elrendeltetéstől hajtva együtt
válnak a XX. század egyik legismertebb bűntényében áldozattá és gyilkossá.
Amikor Iván újraéli a modern Kubában szerzett tapasztalatait, életszagú és
intellektuális folyamatait, valamint ?a férfihoz, aki szerette a kutyákat?
fűződő romboló kapcsolatát, mindkét történet teljes értelmet nyer. Nagyratörő és
lenyűgöző történelmi nyomozás az okok után, amelyek a XX. század nagy
utópiájának darabokra hullásához vezettek. Padura irodalmi értékére nézve
idézzünk az indoklásból, amit az Asturia hercegének Irodalmi Díja átadóján
olvastak föl 2015-ben: ??ízig-vérig kortárs, de a hagyományokból táplálkozó író;
nemcsak a magaskultúrának, hanem a tömegkultúrának is avatott ismerője; egy
független és önálló entellektüel határozott erkölcsi temperamentummal. Leonardo
Padura figyelemreméltó munkásságában, mely a próza minden műfaját felöleli,
mindenki számára egyértelműen kiemelkedik irodalmi szándéka: figyelem az emberi
hangra és a másik ember elveszett történeteire. Műveiben Padura feltárja az
igazság keresése során tapasztalható korlátokat és kihívásokat. Prózája a
történelem és számtalan elbeszélési módjának hibátlan és makulátlan leírása.
Minden egyes munkája a párbeszéd és a szabadság nagyszerű kalandját hozza.?
Asturia hercegének díját a spanyolajkúak körében úgy említik, mint a
latin-amerikai irodalmi Nobel-díj. Padura ezzel olyan irodalmi magaslatra ért
fel, ahol Mario Vargas Llosa, Carlos Fuentes, Günter Grass és Claudio Magris
tartózkodik.