A könyv a hétköznapi informális gazdasági és politikai cselekvések (munkahelyi
lopás, károkozás, hanyagság, munkalassítás, feketemunka, csencselés, csempészet,
szimbolikus térfoglalás és identitásépítés, muzealizáció, emlékművesítés stb.)
empirikus vizsgálatával foglalkozik Kárpátalja határvidéki, magyarok által
lakott régiójában. A szerző 2007 és 2018 között végzett antropológiai
terepmunkáinak és levéltári kutatásának eredményeit, tapasztalatait foglalja
össze ebben a kötetben, amely az informalitás körébe tartozó jelenségeket két
különböző ideológiai- politikai kontextusban - az 1945 utáni szovjet politikai
diktatúra és az 1991 utáni posztszocialista ukrán nemzetállam viszonyai között -
kívánja részletesebben is bemutatni, illetve értelmezni. Hogyan alkalmazkodtak a
határ menti kisebbségi magyar közösségek a 20. század második felétől a
különböző ideológiai/politikai/gazdasági rezsimekhez? Milyen rutinszerű,
hétköznapi cselekvések segítségével vonták ki magukat a mindennapi élet bizonyos
területein az (állami) ellenőrzés alól? Vagy épp ellenkezőleg: melyek voltak
azok a hétköznapi morális, gazdasági, politikai magatartások, amelyekkel az
egyszerű állampolgárok produktívan hozzájárultak a szovjet politikai diktatúra,
illetve a posztszovjet demokratikus nemzetállam megszilárdulásához, formális
intézményeinek kiépüléséhez? A két korszakban az állam milyen fegyelmező
eljárásokkal (büntetési és jutalmazási technikákkal) reflektált a helyi
társadalom hétköznapi gazdasági, társadalmi és egyéb adaptációs kísérleteire?
Milyen érték- és érdekkonfliktusok alakultak ki a szocializmus és a
posztszocializmus éveiben az állam (illetve annak képviselői), valamint a
hétköznapi emberek között? A könyv ezekre a kérdésekre keresi a választ, vagyis
végső soron az állam és az állampolgárok közötti hatalmi viszonyok, mikroléptékű
kölcsönhatások antropológiai elemzésével foglalkozik. Borbély Sándor (1982)
kulturális antropológus, a HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos
munkatársa. Kutatási területe a határvidéki (különösen az ukrán- magyar és
magyar-román országhatár közelében fekvő) települések, vegyes nemzetiségű falusi
társadalmak gazdasági, társadalmi, etnikai változásfolyamatainak, valamint az
ott élő kisebbségi közösségek adaptációs technikáinak a vizsgálata.