Milyen hatással volt a cionizmus a Palesztinában élő arabokra? Miért hagyták el
az izraeli csapatok 2005-ben Gázát? Michael Scott-Baumann Közel-Kelet-szakértő
közérthető történeti elemzést kínál az izraeli-palesztin konfliktus eredetéről
és évszázados kibontakozásáról. Tömören és érthetően elemzi a konfliktus okait,
és tekinti át annak állomásait a polgárháborús időktől egészen napjainkig. Kitér
az izraeli-palesztin történelem olyan kulcsfontosságú eseményeire, mint a korai
brit mandátum, Izraeli Állam 1948-as megalapítása, az 1967-es hatnapos háború és
a Trump-adminisztráció 2020-as béketerve. Az események politikai kontextusát
vázoló fejezeteket palesztinoktól és izraeliektől származó személyes beszámolók
keretezik. Az időrendi összefoglalóval, szószedettel és a béketárgyalások
kudarcának elemzésével záruló könyv nélkülözhetetlen azok számára, akik
közelebbről meg szeretnének ismerkedni korunk egyik legdrámaibb konfliktusával.
Idézet Az izraeli-palesztin konfliktus immár háromnegyed évszázadnyi múltra
tekint vissza. Lényegében területvitáról van szó. A kérdéses terület nem más,
mint Palesztina, amely napjaink Izraeli Államát, továbbá Ciszjordániát és Gázát
jelenti. Egy viszonylag kis földszakaszról van szó, amely alig nagyobb
Belgiumnál vagy az amerikai Marylandnél, az itt élők száma pedig nem haladja meg
a tizenhárommillió főt. A konfliktus két oldalán a cionizmus ideológiáját követő
zsidó bevándorlók és leszármazottaik, illetve a palesztin arabok állnak. Mindkét
fél egyaránt jogot formál arra, hogy Palesztinában - annak egészében vagy
bizonyos részein - éljen, és afölött ellenőrzést gyakorolhasson. Jelen könyv
egészen napjainkig ívelő történeti áttekintést kíván nyújtani azon olvasók
számára, akik figyelemmel kísérik ugyan a közel-keleti eseményeket, de sokszor
nincsenek teljesen tisztában a konfliktus hátterével és annak több évtizedes
történetével. Donald Trump éppen a kötet megjelenésének idején ütötte nyélbe az
évszázad megállapodását, az izraeliek további ciszjordániai területek
elfoglalásával fenyegettek, később, 2021 májusában pedig ismét fellángolt az
izraeliek és palesztinok közötti erőszak, majd 2023. október 7-én sor került a
rettenetes terrortámadásokra és azt követően Gáza bombázására. A kötet az 1914
előtti helyzet felvázolásával kezdődik, majd Nagy-Britanniának a térségben
vállalt szerepével, illetve a zsidó állam két háború közötti kialakulásával
folytatódik - látni fogjuk, hogy a zsidók és az arabok közötti feszültség már
ekkor is alapvetően meghatározta az itteniek életét. Igyekeztem a lehető
legtárgyilagosabb leírást adni azokról a sajátos körülményekről, amelyek között
Izrael Állam megszületett, azonkívül közelebbről is megvizsgáltam az
államalapítással kapcsolatos izraeli és palesztin narratívákat. Ezekből a
vizsgálódásokból kiderül, hogy milyen alapvető hatást gyakorol a történelem a
jelenkori viszonyokra és politikára. A gyors változások időszakában néhány
kulcsfontosságú eseményre is kitértem, folyamatosan szem előtt tartva a múltat a
jelennel összekötő folytonosságot. A szélesebb arab-izraeli konfliktus
kontextusának felvázolása mellett könyvem elsősorban az izraeliek és a
palesztinok küzdelmeire fókuszál. Ebből adódóan a kötet második fele elsősorban
a palesztin területek Izrael általi megszállásával, illetve a palesztinok
ellenállásával foglalkozik - mind a mai napig ez alkotja az izraeli-palesztin
konfliktus gyökerét, egyúttal ez képezi a béketörekvések legkomolyabb akadályát
is. Munkám néhány alapkérdés tisztázásával kezdődik, és néhány személyes - mind
izraeli, mind palesztin perspektívájú - történettel végződik. Ezekhez naplókat,
interjúkat, memoárokat és riportokat is felhasználtam, hogy hiteles képet
nyújthassak arról, milyen hatást gyakorol a térséget meghatározó konfliktus az
ott élők hétköznapjaira.