?szép lassan, hol az egyiknek, hol a másiknak eszébe jutott egy-egy régi
történet, a nagymamáé és a sajátja és másoké is, falusi szóbeszédek, pletykák
más rokonokról, mulatságos esetek, de halálesetek és keserűségek és régi
szenvedések is, amikre most, évek múltával, ahogy ott ültek mind körben együtt,
már nem fájt annyira emlékezni, minden enyhébb volt, nem olyan, mint amikor
történt, egy összegabalyodott történetgombolyag, amit kibontanak, az egyik
belekezdett, és emlékezett rá a másik is; mindaz, amit mondtak, egybefonódott a
jelen eseményeivel, esetleg újságokban olvasott vagy televízióban látott
hírekkel; sokáig fent maradtak beszélgetni, habár másnap reggel korán kellett
kelni, hogy induljanak a faluba, nekik maguknak kellett kiásni és megnyitni a
sírt is? Részlet a regényből Amikor a családban meghal valaki, a hozzátartozók
összegyűlnek, és emlékeznek. Ebből az alaphelyzetből bontakozik ki Andónisz
Jeorjíu többszólamú dokumentumregénye, amelyben a történetszilánkok
mozaikdarabjaiból szép lassan összeáll nemcsak egy család, de az egész jelenkori
Ciprus tablóképe is. Az egymásba gabalyodó történetszálak fényképek,
újságcikkek, irodalmi alkotások, receptkönyvek, személyes levelek közvetítésével
életről, halálról, szerelemről, háborúról, száműzetésről mesélnek. A kötet
elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját.