Talpra magyar! Haza és haladás E jelszóba belesűrűsödött mindaz, amit a
reformkor nemzedéke a zászlajára tűzött. A nemesség legjobbjai a diétákon magyar
államnyelvért, független igazgatásért, polgári szabadságjogokért küzdöttek,
jobbágyfelszabadítást követeltek. Széchenyi István a közlekedés és az ipar
fejlesztésének kezdeményezésével az ország gazdasági felemelkedését tartotta
szem előtt. Kossuth Lajos az Országgyűlési Tudósításokkal, a Pesti Hirlap
vezércikkeivel, a Védegylet szervezésével szélesítette az érdekegyesítés
gondolatának táborát. A kiművelt emberfő a nemzet igazi hatalma A Tudós Társaság
a tudományok anyanyelvű kiművelésén munkálkodott, a Pesti Magyar Színház
bemutatta Erkel Hunyadi László című operáját. A divat, a társasági élet már
nyugati mintákat követett. Gőzhajóval két nap alatt el lehetett jutni Bécsbe,
megindult a vasútközlekedés is. Elkezdődött a gyáripar kiépülése, a városok
klasszicista stílusú épületekkel gazdagodtak, Pest kövezett utcáin omnibusz
járt. Népek tavasza 1848 elején szerte Európában fellobbant a forradalmak
lángja. A bécsi felkelés hírére a márciusi ifjak kinyomtatták a Tizenkét pontot
és a Nemzeti dalt, a cenzúra eltöröltetett. A nagyméltóságú helytartótanács
sápadt vala és reszketni méltóztatott, és mindenbe beleegyezett. Pesten vér
nélkül győzött a forradalom! V. Ferdinánd kénytelen-kelletlen jóváhagyta
Batthyány Lajos miniszterelnöki kinevezését, és szentesítette az áprilisi
törvényeket. Tenni kevés, de halni volt esély A pákozdi csata után, a télvíz
idején vívott önvédelmi harcokban megedződött a honvédsereg. 1849 tavaszán a
Görgei vezette had már sorra aratta győzelmeit, Bem tábornok kikergette az
ellenséget Erdélyből is. Május végén újra magyar zászló lengett a budai vár
fokán. Az orosz intervenció, a két birodalom haderejének nyomasztó fölénye
azonban megpecsételte a magyar szabadságharc sorsát. A nemzet szabadságvágyát
azonban nem irthatta ki.