Fekete Horka II. A Hadúr kardját megszerző Levente apja kiszabadítására indul és
megdöbbentő felismerésre jut: Farkas nincs fogságban, sőt a legnagyobb
tiszteletnek örvend a táltosok részéről. A férfi nem véletlenül választotta az
önkéntes száműzetést, és mindehhez nagyon sok köze van a fia oldalán lógó
Attila-kardnak, amelynek senki sem ismeri biztosan az eredetét? Apa és fiú útjai
újra elvállnak egymástól. Farkas a lótolvaj kangárok segítségében bízva hosszú
útra indul a Kubán folyótól északra, Levente pedig visszatér ősei földjére, hogy
átvegye a hatalmat, és a magori népet felkészítse az avarok ellen indítandó
háborúra. Az ellene áskálódó Ármánynak köszönhetően Leventének számtalan
nehézséggel kell megküzdenie: miután az emberek számára nyilvánvaló, hogy
?visszatért a holtak közül?, legelőször saját nevelőapja, Zolta áll az útjába,
legjobb barátai sorra ellene fordulnak, és Csillavér szerelmét is elveszíti.
Segítséget csak egy titokzatos égi lovastól kap, akiről még a táltosok sem
tudnak semmit? vagy csak bölcsen elhallgatják az igazságot. Mindeközben messze
északon Budaken hadúr megerősíti a határ védelmét, kiváló kémhálózatuknak
köszönhetően ugyanis az avarokat nem éri váratlanul a magoriak háborús
készülődése. Fonyódi Tibor az Ármány éneke című művében a vadregényes Kaukázusba
kalauzolja az olvasóit, időpont a Kr. u. VI. század, alig két emberöltővel a
nyugati Hun Birodalom bukása után. A történet közvetlen folytatása a nagy siket
aratott A háború művészete című regénynek.