A fogyasztás új katedrálisai már csak méretüknél fogva is - nagyobb hatással
vannak a városok térszerkezetére, mint a korábban fejlődésnek indult áruházak.
Európában ez a folyamat a bevásárlóközpontok kialakulása - mintegy 30 év
késéssel indult meg. Napjainkra azonban a bevásárlóközpontok már nemcsak a
hagyományos kiskereskedelmi zónák térszerkezetére vannak hatással, de sok
esetben az áruházak fennmaradását is veszélyeztetik. Ahhoz, hogy a
bevásárlóközpontok mellett a hagyományos kisüzletek és áruházak fennmaradjanak,
azoknak új üzleti profilt kell kialakítaniuk. Meg kell találniuk azt a piaci
rést, amelyben még versenyképesek maradnak a nagyok árnyékában. Könyvünkben
Budapest, Pozsony, Bécs és Prága bevásárlóközpontjait és az egyes városok
fogyasztói magatartásának alakulását, sajátosságait vizsgáljuk. Kutatási
eredményeink arra is utalnak, hogy a környező országok állampolgárai a
bevásárlóközpontok és a hipermarketek nyújtotta újszerű vásárlási lehetőségekkel
szemben hasonló attitűdöket alakítottak ki. A koncentrált kínálatot nyújtó nagy
alapterületű kereskedelmi létesítményeknek még hosszú ideig nem jelent tényleges
versenytársat a direkt és on-line beszerzés lehetősége. Sokkal inkább kell azzal
számolni, hogy a bevásárlóközpontokba tömörült eladóknak is márkakínálatot kell
nyújtaniuk, mert a fogyasztói kereslet egyre határozottabb új trendje a
márkapreferencia irányába mozdult el.