Forradalom és szabadság A Szabadság vezeti a népet - ez a címe Eugene Delacroix
az 1830-as párizsi forradalomnak emléket állító híres festményének, amelyen a
Szabadságot megszemélyesítő nőalak francia trikolórral a kezében, a felkelők
élén tör előre a barikádokon. A műalkotás jól jelképezi, milyen alapvetően és
mélyen kapcsolódott össze a forradalom jelensége a szabadság eszméjével. Mégis,
a forradalmak sokszor nem szabadságba, hanem újabb zsarnokságba torkolltak:
jakobinus vagy éppen bolsevik terrorba. Jelen kötet két olyan filozófus
forradalomról és szabadságról alkotott nézeteit veti össze, akik maguk is
szerepet játszottak az 1848-as népek tavasza forradalmaiban, és politikai
gondolkodásuk központi kérdésévé vált a forradalom fogalma. Kettejük alapállása
nem is különbözhetett volna jobban egymástól: míg Tocqueville a szabadságot
féltette az újra és újra fellobbanó forradalmaktól, addig Marx egy világméretű
proletárforradalomtól remélte a valóban szabad társadalom létrejöttét. Ennek
ellenére az egyes forradalmakról adott diagnózisaik számos hasonlóságot
mutatnak. A kötet eme ellentétek és párhuzamok bemutatásán keresztül tárja fel
forradalom és szabadság ellentmondásos viszonyát, miközben kitekint a korábbi és
későbbi forradalomértelmezésekre is: Hogyan értékelték a nagy francia
forradalmat a korszak filozófusai? Milyen tanulságokat vont le a francia és az
orosz forradalomból a totalitárius diktatúrák árnyékában Hannah Arendt és Bibó
István? És mit kezdhetünk a forradalom fogalmával a XXI. században? KISS CSABA
az ELTE-n végzett esztétika és filozófia szakon, majd az egyetem
Filozófiatudományi Doktori Iskolájában szerzett PhD-fokozatot. Disszertációját
2019-ben védte meg, és még ugyanebben az évben megkapta érte a Cogito-díjat.