Függés - Koppenhága-trilógia III. A Koppenhága-trilógiát 2021-ben a The New York
Times az év legjobb könyvei közé sorolta. Tove Ditlevsen írásai reneszánszukat
élik. Koppenhága-trilógia című memoárjában, amely az 1960-as és 70-es évek
fordulóján látott napvilágot, fájdalmas őszinteséggel tárja az olvasó elé
legszemélyesebb élményeit, élete legintimebb történéseit. Mesél koppenhágai
gyerekkoráról, fiatalságáról, íróvá válásáról, házasságairól és függőségéről. A
trilógia harmadik kötete, a Függés a női lélek belső világába kalauzol el,
kendőzetlen nyerseséggel beszél a női-férfi kapcsolatok útvesztőjéről, a
kábítószer-függőségről és a leszokás felé vezető út pokláról. Ha fölemelem a
fejem, fáj a nyakam, de ha leteszem a párnára, megindulnak felém a falak, egyre
közelebb jönnek, és elfogy a levegő a kis szobában. Ha leteszem a fejem, állatok
nyüzsögnek a takarómon, apró, undorító, csótányszerű bogarak ezrével, a testemen
mászkálnak, bekúsznak az orromba, a számba, a fülembe. Ugyanez történik, ha egy
pillanatra becsukom a szemem, az állatkák ellepnek, nem lehet megállítani őket.
Sikítani akarok, de nem tudom kinyitni a szám. Különben is, lassan kénytelen
vagyok belátni, hogy nincs értelme sikítani. Senki sem reagál, senki sem jön oda
hozzám. Annyi fölösleges szenvedést okoztam neki, és soha nem fogja megérteni,
hogy miért. Tove Ditlevsen (1917-1976) a 20. századi dán irodalom legeredetibb
női hangja. Koppenhága munkásnegyedében, Vesterbróban nőtt fel, első
költeményeit 12 évesen írta. Hosszú alkotói pályafutása során több mint harminc
verseskötetet, regényt, novellát, gyerekkönyvet és memoárt írt, amelyek
középpontjában a szorongás, a traumák és a lelki vívódások állnak. Írásaiban
elmosódnak a határok önéletrajz és fikció között, megelőzve ezzel az autofikció
olyan kortárs klasszikusait, mint Rachel Cusk és Karl Ove Knausgard. Műveit
mintegy harminc nyelvre lefordították. A Park Kiadónál megjelent Gyerekkor
(2023), Ifjúkor (2023)