Tóték - Helikon Zsebkönyvek 89. A Tóték című kisregény - az Egyperces novellák
mellett - Örkény István (1912-1979) legismertebb és legjellegzetesebb műve. A
könyv alakban először 1967-ben megjelent rövid, alig százoldalas írásban a
szerző az abszurd és a groteszk csúcsait ostromolja - nem véletlen, hogy a
kisregény, illetve az abból készült színpadi adaptáció nem egy mondata
szállóigévé vált. (Háromba vágtad, édes, jó Lajosom?) Igaz, ez nem egyedül
Örkény érdeme, hiszen a történet alapján Latinovits Zoltán és Sinkovits Imre
főszereplésével készült, Isten hozta, őrnagy úr című, 1969-es Fábri Zoltán-film
nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Tótékat az egész ország megismerje. A Tóték
drámaváltozatát nagy sikerrel játszották külföldön is, többek között franciául
is bemutatták, s az előadás 1971-ben Párizsban elnyerte a Fekete Humor
Nagydíját. Kétségtelen, hogy Örkény e remekműve meg is érdemelte ezt a díjat,
hiszen benne olyan mondatok követik egymást, mint ez: Kedves Mariska, ha esetleg
egy pópának öltözött öregasszony lépes mézet akarna sóra cserélni, legyen
szíves, lövesse főbe. vagy ez: Még senki se szökött meg azért, mert szájában
(kizárólag elővigyázatossági okokból) egy zseblámpát tartott.