Hajnóczy Péter új, negyedik könyve két kisregényt és több novellát, karcolatot
tartalmaz. Korábbi írásaiban is két élesen elütő anyag keveredett: a tárgyak és
jelenségek mikroszkopikusan aprólékos leírása a váratlan erővel, rendkívüli
érzékletességgel fellobbanó szürreális látomással, akár egyetlen novellán belül
is. Az új kötetben a képzelet és a tapasztalt világ élesebben válik ketté:
mindkét elem végletesebb. A leírás még aprólékosabb, az álom még képtelenebb.
Különösen a címadó kisregény, a Jézus menyasszonya példázza ezt a kettősséget:
közönséges moziismeretség az expozíció, amiből fokozatosan bomlik ki egy
szorongásos rémálom emberekre leső vadászokról. A másik kisregény, A parancs egy
titkos feladatra kiképzett hírszerző százados tudatának feltérképezése, amelyben
a küldetése helyszínének földrajzi adatai, a fedőfoglalkozásul választott
kertészet lexikális ismeretei vegyülnek kultúrhistóriai anyaggal és személyes
emlékekkel. A százados felkészültsége lenyűgöző, habár ő maga még nem tudja,
hogy voltaképpen mi is lesz a feladata.... A kötetet kiegészítő karcolatok
furcsa, nemegyszer bizarr életképek, néha drasztikusan kemény szintjén az
érzékelésnek és a gondolkodásnak. Annak az embernek az illúziótlansága hatja át
ezeket az írásokat, aki enyhület nélkül és megbabonázva függeszti figyelmét a
szenvedésre, a halálra, a magányosságra.