Jogananda színes fejezetekben számol be a Mahátmá Gándhínál, Sir Dzsagadís
Csandra Bósznál és Rabindranáth Tagorénál tett látogatásairól. Külön fejezet
foglalkozik nyugati tapasztalataival, továbbá nagyszerű barátjával, Luther
Burbankkal, és arról is olvashatunk, miként kereste fel Terese Neumannt, a
különös katolikus stigmatizáltat 1935-ben. Jogananda, miután jógaképzést is
biztosító középiskolát hozott létre az indiai Ráncsíban, 1920-ban Amerikába
ment, hogy részt vegyen a vallási szabadelvűek nemzetközi kongresszusán. Ezután
sokat adott elő az Egyesült Államokban és egyebütt, majd a kaliforniai
Encinitasban jógaintézetet létesített. Jogananda, a kalkuttai egyetem egykori
hallgatója nem csupán felejthetetlen őszinteséggel, de kiváló humorral és
emberismerettel is ír életéről. Gyönyörű kötetével alapvetően hozzájárult ahhoz,
hogy India bölcsessége mára az egész emberiség örökségévé vált."Nagyon
tanulságos volt számomra a jógik világával való ismételt találkozásom: az anyagi
valóság fölötti szellemi fölény, a spirituális fegyelem bemutatása. Hálás vagyok
Önnek, hogy némi bepillantást engedett ebbe a csodálatos világba."Thomas MannA
mai hindu szentek rendkívüli életének és erejének szemtanújaként a könyv
jelentősége egyszerre kortörténeti és kortalan is. Ez a szokatlan
visszaemlékezés, minden bizonnyal az egyik legfontosabb könyv, amely valaha
született, elénk tárja a hindu elmét és szívet és India spirituális
gazdagságát.Jogananda önéletrajza fontos űrt tölt be a nyugati olvasók számára
hozzáférhető jógairodalomban. Végre egy hiteles beszámolót tarthatunk a
kezünkben egy hiteles jógi tollából az indiai jógik úgynevezett természetfölötti
? valójában nagyon is természetes ? képességeiről, miközben részletes képet
kapunk ezek spirituális hátteréről is. Ez a könyv túlszárnyalja a nyugati
szerzők vagy újságírók minden hasonló próbálkozását.Jean Herbert, francia író és
kiadó