Franciaország, 1429 A galambóci ostrom már csak nyomasztó emlék Luxemburgi
Zsigmond magyar király számára. A török fenyegetés helyett ezúttal is európai
diplomáciai fortélyok kötik le figyelmét: ifjú lovagját, Hunyadi Jánost egy
fontos küldetéssel a Franciaországba tartó követség katonai parancsnokának
nevezi ki. A követség feladata, hogy üzenetet vigyen Zsigmond burgundiai
rokonainak, kérve, támogassák őt német-római császárrá koronázása ügyében. A
magyar küldöttség a később ?százévesnek? nevezett francia?angol háború kellős
közepébe csöppen. A király burgundiai rokonsága Compičgne közelében épp arra
készül, hogy elfogjon egy tizenkilenc esztendős francia leányt, aki rövid idő
alatt lángba borította az egész országot, és új reményt adott népének a
megszálló angolok elleni küzdelemhez. Amikor aztán a franciák és angolok
összecsapása a tetőfokára hág, Hunyadi szemtanúja lesz egy csodálatos
eseménynek, mely megváltoztatja egész életét. A KIRÁLY HARMADIK ESKÜJE 1456
decemberében ? néhány hónappal a csodálatos nándorfehérvári diadal után ? egy
csikorgó, téli estén Kecskemét akkori népe történelmi esemény szemtanúja
lehetett. A Temesvárról Buda felé tartó királyi menet, V. Lászlóval az élen, s a
kíséretükben utazó két Hunyadi fiú, László és Mátyás a városban töltöttek egy
éjszakát? A HUNYADI ? A szűz kardja című kisregény a Hunyadi-regénysorozat első
és második kötete közötti időszakban játszódik 1429?30 táján Franciaországban. A
kötetben a vadonatúj Hunyadi-kisregény mellett helyet kap egy rövidebb
regényrészlet A király három esküje című tanulmány részeként, továbbá egy
terjedelmes interjú Bán Mórral a Hunyadi-sorozat várható köteteiről, a széria
keletkezésének kulisszatitkairól és a Mátyás királyról, valamint Corvin Jánosról
szóló sorozatokról is, illetve a szerző itt közli válaszát egy, a sorozattal
kapcsolatban megfogalmazott kritikára is.