Szerző: Bíró Péter Kalligram Kiadó, 2024 Az apró Budapest környéki zsákfalu,
Szentistvánd jól bejáratott mindennapjait rejtélyes haláleset bolygatja meg.
Szamovics, a nemzeti kegyhely magának való mindenese a jámbor falugondnok, Dukon
segítségével nyomozásba kezd, hogy kiderüljön, mi történt a nyugdíjas tanító
nénivel, aki halála előtt egy fővárosi kiadóval levelezett nem kevésbé
titokzatos, a legfelsőbb politikai körökhöz vezető emlékiratának
megjelentetéséről. A két, végül egymásba csavarodó cselekményszálból nemcsak
Szenistvánd különféle sorsokkal megáldott-megvert lakói lépnek elénk, de az
egykor jobb napokat látott, most azonban anyagi és erkölcsi széthullás felé
tartó kiadó végnapjaiba is bepillantást nyerünk. De mi köze van mindehhez egy
bosszúálló fordítónak, a miniszterelnök kefefrizurás testőrének vagy a
szivárványszínűre mázolt Szabadság-szobornak? Ahogy a nyomok a felderítő munka
során lassan elvesztik jelentőségüket, úgy válik egyre fájdalmasabbá a kérdés,
vajon fontosak voltak-e valaha. Bíró Péter egyszerre tragikus és derűs, groteszk
és megbocsátó regénye végső soron azzal vet számot: mi is egy ember élete. A
kötet adatai: Kötés: puhatáblás Megjelenés éve: 2024 Terjedelem: 448 oldal