Nyugat-Magyarországon, elsősorban a Rábaközben, Szigetközben, Csallóközben, a
Hanságban létezett egy ún. szubkultúra, tehát egy zárt, kospiratív jellegű
közösség, mely a 20. századig tudatosan ápolta a magyar táltosok hagyományát, a
BÜÜN-nek nevezett vallás bölcseletét, etikáját, teológiáját, jog- és
orvostudományát, valamit az ősök történelmi emlékezetét.