Vallások a pogány Bulgáriában A magyarok korai történelméhez talán a bolgároké a
leginkább hasonló. A sztyeppei lovasnomád honfoglalók és az új hazában talált
népek találkozása révén hatalmas dél- és kelet-európai birodalom jött lére a
kora középkorban. Az összefonódó kulturális, nyelvi és etnikai folyamatok
vezettek el a vérzivataros török hódoltság fél évezredéig, majd a várva-várt
függetlenség kivívásáig. Mindkét nép nyelvi és etnikai eredete újra és újra
fellángoló vitákat kavar. A hun leszármazástudattól a pánszláv eszmékig, a
lovasnomád, törökségi örökségtől az őslakos, balkáni és trák eredettudatig
számos viaskodó elmélet tudományos hátterét ismerteti e rendkívül alapos és
hiteles tudományos munka. A szerző a bizantológia, a vallástörténet és a
filológia nemzetközi hírű mestere, aki szokásához híven ismét rendhagyó oldalról
közelíti meg a kérdést: arra keresi választ, hogy milyen vallásosság,
hiedelemvilág vezethető le a forrásokból és az összehasonlító kutatásokból,
hiszen a világkép párhuzamosságai és változásai jól jellemzik a népesség- és
eszmetörténeti folyamatokat. A szerző szakít sok hagyományos, már-már
megcsontosodott nézettel, és górcső alá veszi az iráni zoroasztrizmustól a
sztyeppei lovasnépek tengrizmusán és a Mithrasz-kultuszon át a balkáni
szinkretista vallásosságig azokat a szellemi erőtereket, amelyeken belül
elhelyezi az i. sz. 7-10. században hatalmas balkáni birodalmat alkotó nép korai
történelmét, eredetét. A magyar párhuzamok, történelmi és kulturális kapcsolatok
miatt rendkívül tanulságos ismeretterjesztő munka ez nemcsak a magyar
vallástörténészek, őstörténészek, hanem az érdeklődő nagyközönség számára is.