Lét és esemény Alain Badiou (1937) korunk egyik legjelentősebb francia
filozófusa. Filozófiai művei mellett matematikai közleményeket, drámát és
regényt is írt. Határozott állásfoglalásai a bevándorláspolitika, a menedékjog,
a munkajog és a szakszervezeti jogok kérdésében radikális baloldali gondolkodóra
vallanak. Főműve, az 1988-ban megjelent Lét és esemény nagyszabású kísérlet a
matematika legújabb eredményein alapuló filozófiai ontológia ? vagy éppen Lacan,
Derrida, Deleuze és más kortárs gondolkodók filozófiai felismerésein alapuló
matematikai ontológia? ? kidolgozására. Amint azt az előző mondat kérdőjele is
mutatja, a mű továbbgondolásra érdemes kérdések sokaságát veti fel.
Kiindulópontja Parmenidész Platón dialógusából ismert tételének ? ?ha nem
létezik egy, akkor semmi sem létezik ? megfordítása: egy nincs, csak sok van; az
egy nem más, mint a sok egynek-számolása. Ezen a ponton talál fogást a
filozófián a matematika, hiszen par excellence a halmazelmélet alkalmas a sok
matematikai megragadására. A halmazelmélet(ek)ből adódó, sokfelé ágazó
következtetések filozófiai továbbgondolása Badiou művében a helyzet, az állapot,
az esemény és a beavatkozás, a hűség és a kötődés, Leibniz, Rousseau és Hegel,
Mallarmé, Hölderlin és mások műveinek matematikában megalapozott értelmezéséhez
vezet. Badiou, baloldali meggyőződésének megfelelően, elsősorban politikai
példákkal illusztrálja mondandóját, de az olvasó arra is rácsodálkozhat, milyen
összefüggések kínálkoznak például Badiou matematikai ontológiája (filozófiai
halmazelmélete) és a modern fizika olyan felismerései között, mint a
kölcsönhatások kvantumos természete, vagy az egykor oszthatatlannak hitt elemi
részecskék látszólag végeérhetetlen továbboszthatósága.