Háború béke idején ? Paramilitáris erőszak Európában az első világháború után Az
első világháború ért véget 1918 novemberében. Oroszországban és KeletEurópában
majd egy évvel később zárult le, miközben itt és Európa más területein is olyan
konfliktusok sorozatát robbantotta ki, melyek egészen 1923-ig tartottak. A
háború folytatásában kiemelkedő szerepe volt a paramilitáris csoportosulásoknak.
Ezek rendelkeztek a formális katonai szervezetek bizonyos vonásaival, ám a
reguláris hadsereggel szemben ezeket különböző forradalmak eszközeiként, vagy
pedig ? amikor az osztály ? vagy nacionalista forradalom leverésére elégtelennek
bizonyult a reguláris hadsereg ? a hagyományos haderő pótlékaként alkalmazták. A
paramilitáris erőszak különböző összefüggésekben is jelentkezett. Az
Oroszországban kitört osztályforradalom által elindított erőszakhullámnak is
fontos aspektusa volt, miközben Közép- és Kelet-Európában ? Finnországot és
Olaszországot is ide értve ? ama ellenforradalmi tevékenységnek is
elválaszthatatlan összetevőjévé vált, amelyek a bolsevik osztályerőszak
mitikussá növesztett rémképével igyekeztek felvenni a harcot a rend és a
tekintély védelmében. A paramilitáris erőszak a határok feletti és nemzetiségek
közötti összecsapásokban is fontos szerepet kapott azokban az újonnan létrejött
államokban, melyek a korábbi soknemzetiségű birodalmak (Oroszország,
Osztrák-Magyar Monarchia, Ottomán Birodalom) romjain születtek. Az ír
függetlenségi háborúban is mindkét oldalon jelentős szerepet kapott. Sokszor
kapott politikai jelentőséget is, és szimbolikája hosszú évtizedekig éreztette
hatását