Informális gyakorlatok A könyv a hétköznapi informális gazdasági és politikai
cselekvések (munkahelyi lopás, károkozás, hanyagság, munkalassítás, feketemunka,
csencselés, csempészet, szimbolikus térfoglalás és identitásépítés,
muzealizáció, emlékművesítés stb.) empirikus vizsgálatával foglalkozik
Kárpátalja határvidéki, magyarok által lakott régiójában. A szerző 2007 és 2018
között végzett antropológiai terepmunkáinak és levéltári kutatásának
eredményeit, tapasztalatait foglalja össze ebben a kötetben, amely az
informalitás körébe tartozó jelenségeket két különböző ideológiai- politikai
kontextusban - az 1945 utáni szovjet politikai diktatúra és az 1991 utáni
posztszocialista ukrán nemzetállam viszonyai között - kívánja részletesebben is
bemutatni, illetve értelmezni. Hogyan alkalmazkodtak a határ menti kisebbségi
magyar közösségek a 20. század második felétől a különböző
ideológiai/politikai/gazdasági rezsimekhez? Milyen rutinszerű, hétköznapi
cselekvések segítségével vonták ki magukat a mindennapi élet bizonyos területein
az (állami) ellenőrzés alól? Vagy épp ellenkezőleg: melyek voltak azok a
hétköznapi morális, gazdasági, politikai magatartások, amelyekkel az egyszerű
állampolgárok produktívan hozzájárultak a szovjet politikai diktatúra, illetve a
posztszovjet demokratikus nemzetállam megszilárdulásához, formális
intézményeinek kiépüléséhez? A két korszakban az állam milyen fegyelmező
eljárásokkal (büntetési és jutalmazási technikákkal) reflektált a helyi
társadalom hétköznapi gazdasági, társadalmi és egyéb adaptációs kísérleteire?
Milyen érték- és érdekkonfliktusok alakultak ki a szocializmus és a
posztszocializmus éveiben az állam (illetve annak képviselői), valamint a
hétköznapi emberek között? A könyv ezekre a kérdésekre keresi a választ, vagyis
végső soron az állam és az állampolgárok közötti hatalmi viszonyok, mikroléptékű
kölcsönhatások antropológiai elemzésével foglalkozik. Borbély Sándor (1982)
kulturális antropológus, a HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos
munkatársa. Kutatási területe a határvidéki (különösen az ukrán- magyar és
magyar-román országhatár közelében fekvő) települések, vegyes nemzetiségű falusi
társadalmak gazdasági, társadalmi, etnikai változásfolyamatainak, valamint az
ott élő kisebbségi közösségek adaptációs technikáinak a vizsgálata.