A teljes napló 1945 ?Két napja sűrű hóesés. Ez a kurva táj teljesen aláfeküdt
már az oroszoknak. Olyan most, mint egy falu a Volga mentén.? Mára közmegegyezés
mutatkozik abban, hogy a naplók képezik a Márai-életmű centrumát. Ezek közül is
kiemelkednek a világháborús naplók, mint nélkülözhetetlen kordokumentumok,
melyek afféle műhelytanulmányokként és önvallomásokként is értelmezhetők. Márai
az 1945-ös naplóban a háború fojtogatta és pusztította főváros egyedülálló
rajzát adja. A humanizmus, az európai értékek, a lelkiismeret nevében igyekszik
számot vetni a veszteségekkel, egy világ pusztulásával, az eltévelyedett ország
sorsával. Közben saját magánemberi-írói lelkiállapotát is elemzi: végtelenül
bensőséges hangon, megkapó őszinteséggel, vívódásait, kétségeit, kétségbeesését,
szégyenérzetét sem titkolva. Legfőképpen pedig keresi, miként lehet morálisan
elfogadható feleletet találni a zavaros új világ kihívásaira. ?Naplóiban élete
fő művét írta meg Márai.? (Bod Péter, Népszava)