Apám a halálomat akarja Hogyan illeszkedik be zökkenő nélkül egy általános
iskolás, pakisztáni kislány egy osztrák falu közösségébe, hogyan érzi magát
igazán otthon a linzi középiskolában, az osztrák tinik életmódjában, ami
ugyancsak különbözik a muszlim vallás megkövetelte erkölcsi normáktól. Nem is
beszélve fundementalista szüleinek szintén az iszlám táplálta könyörtelen
kegyetlenségétől, amelyet mindig a vallás nevében követnek el saját gyermekük
ellen.Sabatina szerencsétlenségére lány, így gyakorlatilag nem számít embernek,
csak egy tárgynak, amellyel kényük-kedvük szerint bánnak a szülök. Sabatinának.
nem lehetnek saját vágyai, nem valósíthatja meg álmait, nem lehet maga
választotta szerelme és voltaképpen az élete sem az övé, mert a vallás előírásai
szerint akár meg is ölhetik, ha nem engedelmeskedik a szülői akaratnak. Sabatina
európai szemmel hihetetlen sorsa nem egyedi eset. Újságok rendszeresen adnak
hírt arról, hogy a még Európában is elkövetnek a bevándorlók úgynevezett
becsületgyilkosságokról, amikor egy-egy muszlim család halállal bünteti azt a
tagját,többnyire lánygyermekét, aki nem hajlandó alávetni magát a saría: az
iszlám törvénykezés parancsainak. A férfiak megtagadhatják a házasságkötést a
szüleik által kiszemelt lánnyal, a nő azonban nem. Ha ellenszegül, netán még a
kereszténységre is áttér, mint ahogy Sabatina tette, a büntetése halál. Ez elől
menekül és bujkál családja elől már évek óta ennek az izgalmas
visszaemlékezésnek az írója, aki álnéven írta ezt a megrázó és napjaink egyik
központi kérdésére választ kereső könyvét. A kérdés ugyanis az, hogy
összeegyeztethető-e két egymástól messze eső kultúra, lehet-e ki- és megegyezés
két különböző világ között. Sabatina igennel válaszol a kérdésre, a családja
válasza viszont határozott nem. Vajon hova vezet mindez?