A lélek árnyai Jung szerint az árnyék maga a tudattalan. Az a lény, akivel a
legkevésbé szívesen azonosítjuk magunkat, ám akit legvégül mégis vállalnunk kell
ahhoz, hogy elérjük a teljességet. Ebből a szempontból az árnyékot, illetve
sötét oldalunkat rendkívül felemásan éljük meg: egyszerre taszít és vonz minket.
Mindez külvilágunkban is megjelenik: hiszen ami másokban különösen zavar vagy
vonz minket - bármilyen furcsán hangzik is -, szintén saját rejtett lelki
tartalmainkra, elfojtott lélekrészeinkre vagy kiéletlen vágyainkra utal. Ám
ahhoz, hogy teljes emberré váljunk, el kell fogadnunk és magunkévá kell tennünk
árnyoldalunkat - ez lehet az ember legfőbb és legalantasabb célja is egyben. Ez
a mű éppen ezért nem is a szokásos értelemben vett olvasmány, hanem inkább az
árnyak birodalmában tett, imitt-amott elvégzendő gyakorlatokkal tarkított
utazás. Az árnyékkal végzett munka a tudatosulást szolgálja, tehát a szó szoros
értelmében fényterápia. Aki elvégzi az itt bemutatott árnyékterápiát, az
nyitottá, barátságosabbá és türelmesebbé válik önmagával és másokkal szemben
egyaránt. A könyv elevenbe vágó magyarázatai sokszor kellemetlenül érintik az
olvasót, de mindennél világosabban megmutatják, hogyan békülhetünk ki
személyiségünk árnyoldalával.