Szerző: Halide Edib Ad?var Gondolat Kiadó, 2024 Az Oszmán Birodalom utolsó
évtizedei. A besúgóhálózatok és a száműzetések révén a politika beleszól a
szereplők életébe, akik cserébe árnyszínház-előadásokon nevethetnek a
hatalmasokon. A hagyományos Karagöz-árnyjáték műfaja egyúttal túlmutat önmagán,
miként azt a regényben Vehbi dede, a mevleví dervisrendhez tartozó bölcs
megfogalmazza: ?Az ember élete, a mindenség egy álom, felviláglik egy
pillanatra, aztán kialszik? Egy árnyjáték.? A színhely Isztambul a 19?20. század
fordulóján, II. Abdul-Hamid szultán abszolút uralkodásának idején, ám
alulnézetből, a szegénynegyedek, a magánlakosztályok és háremek világára
fókuszálva. Még a keménykezű rendészeti minisztert, Selim pasát is hétköznapi
emberként ismerjük meg, amint szabadidejében hátvakarókat farigcsál, és nem tud
mit kezdeni az ifjútörök mozgalomhoz húzó fiával. Hiába bejáratos a főszereplő
lány, Rabia a pasa villájába, a regény török címét (Sinekli Bakkal) adó Legyes
szatócs utca az a földrajzi középpont, amelyhez mindvégig ragaszkodik: a faházak
tetői szinte összeérnek a szűk utca felett, a hátsó kertekben este jázmin és
fokhagymás-joghurtos dzsadzsik illata terjeng? A minden érzékszervre ható
leírások mellett a regényben a zene is kulcsszerepet játszik, a keleti és a
nyugati dallamok találkozása pedig egy újfajta harmóniát ígér. Peregrinit olyan
öröm kerítette hatalmába, mintha egy eldugott, titkos földrészt fedezett volna
fel. Egy kedves, különleges, meghitt és emberi földrészt! Először akkor
legyintette meg ez a világ, amikor Rabia Korán-énekét hallgatta. Ebben a percben
minden mást, ami e bolton és utcán kívül esett, mesterkéltnek, idegennek érzett.
Úgy tűnt neki, hogy e keskeny kis utca lakói számára semmit nem jelentenek a
világ anyagi dolgai, pusztán a szívnek, a szellemi kincseknek és a szépségnek
tulajdonítanak értéket. Ahogy ezeket elgondolta magában, felébredt benne a vágy,
hogy Rabiát meghallgassa az Hagia Szophia történelmi kulisszái között. Az
arcának összes ráncára kiterjedő különös mosollyal szólalt meg: ? Elmehetnék
veletek a jövő héten, amikor Rabia kisasszony az Hagia Szophiában énekel majd?
Rak?m tekintete a háromszögletű kalapra tévedt, mely emlékei szerint az
istenkáromlás legtipikusabb jele. ? A hívok ima közben nincsenek hozzászokva
külföldi látogatók jelenlétéhez. (Részlet a regényből) Halide Edib Ad?var
(1882?1964) a török próza egyik legfontosabb alakja, egyúttal politikus és
feminista gondolkodó. 1919-ben csatlakozott az Atatürk vezette függetlenségi
harcokhoz, tizedesi rangot kapott, de végül a kormánnyal szembefordulva
családjával emigrálni kényszerült. 1939-ben tért haza, ezután tíz éven át az
Isztambuli Egyetem Angol Tanszékének vezetője, 1950?1954 között pedig a török
parlament tagja volt. Műveiben hangsúlyos szerepet kapnak a női jogok, a nők
érvényesülése, a török hazafiasság, valamint a Kelet?Nyugat szembenállás.
Legismertebb, tizenkettedik regényét először angol nyelven jegyezte le, és The
Clown and his Daughter címmel látott napvilágot 1935-ben Londonban. A török
nyelvű változatot ? amely nem önfordításnak, inkább egy újból megírt, önálló
műnek tekinthető ? folytatásokban közölte a Haber című napilap, 1936-ban pedig
könyv formájában is megjelent Sinekli Bakkal (A Legyes szatócs negyed) címmel. A
most megjelenő első magyar fordítás a török kiadást alapul véve készült. A kötet
adatai: Formátum: 135 x 215 mm Kötés: kartonált Megjelenés éve: 2024 Terjedelem:
324 oldal