A második világháború ?Egyszerűen káprázatos... Nemzedékünk legkiválóbb
hadtörténésze.? Tom Clancy Kereken nyolcvan esztendővel ezelőtt robbant ki az
emberiség történetének legnagyobb, legpusztítóbb és legvéresebb háborúja, amely
a föld hat kontinensén és három óceánján zajlott, ötvenmillió áldozatot
követelt, és pusztítása kiterjedt szinte a teljes emberi civilizációra. John
Keegan brit hadtörténész lenyűgöző intelligenciával és tökéletes arányérzékkel
kalauzolja végig olvasóit a háború történetén. Az események részletes bemutatása
mellett Keegan nagy hangsúlyt fektet a stratégiai elemzésre és a háború
?vezérmotívumaira is, miközben a világégés gazdaság- és társadalomtörténeti
vonatkozásait is értő módon tárja az olvasók elé. A részletesen elbeszélt hadi
eseményeket úgy választja ki, hogy mindegyik megvilágítson egyet a modern
hadviselés második világháborúra jellemző sajátos válfajaiból. Ennek alapján
elemzi a légideszant-hadviselés (Kréta), a repülőgép-hordozókkal vívott tengeri
háború (Midway), a páncéloscsata (Falaise), a nagyvárosi ostrom (Berlin),
valamint a kétéltű hadviselés (Okinava) eseményeit és sajátos mozzanatait.
Bemutatja a szembenálló szövetségi rendszerek működését, kitűnő portrékat rajzol
a háború legfontosabb szereplőiről (Hitler, Tódzsó, Churchill, Sztálin,
Roosevelt), és részletesen szól a tudomány és a haditechnika szerepéről, a
megszállás, az ellenállás, a hadászati bombázás és a hírszerzés hatásairól és
következményeiről ? egyszóval mindenről, ami világméretűvé és totálissá tette a
konfliktust. A brit tudós mára klasszikussá vált, monumentális műve sokkal több,
mint a háború egyszerű hadtörténete: lebilincselő stílusának köszönhetően akár
regényként is megállja a helyét, kézikönyvként pedig nélkülözhetetlen mindazok
számára, akik meg akarják érteni a 20. század legfontosabb eseményének mélyebb
összefüggéseit. JOHN KEEGAN (1934?2012) több mint negyedszázadon át tanított
hadtörténetet a sandhursti Királyi Katonai Akadémián, majd a Daily Telegraph
védelmi rovatát vezette. Vendégoktatóként tanított Princetonban és Cambridge-ben
is. Számos klasszikus hadtörténeti munka (A csata arca, A hadviselés története)
szerzője. 2000-ben lovagi címet kapott.