Megállapíthatjuk, hogy judaizmus és szemitizmus is létezik, és nagyrészt ez a
szemitizmus váltja ki válaszreakcióként az antiszemitizmust. A szemitizmus
mélyén a kiválasztottság tudata húzódik meg, amely kikényszeríti a
kiválasztottak elkülönülését azoktól, akik nem kiválasztottak. A kiválasztottság
történhet vallási-ideológiai, továbbá genetikai-etnikai elvek szerint, végül egy
zárt érdekközösséghez tartozás alapján. A kiválasztott nép misztikus elképzelése
központi helyet foglal el a zsidó hagyományban és liturgiában. Ezért a vallási
alapon történő kiválasztottságot a judaizmus vagy szemitizmus egyik
kulcsfontosságú meghatározó koncepciójának tekinthetjük. A mai napig megmaradt a
zsidók és a nem zsidók közti viszony egyik központi elemének és gyúanyaggal teli
pszichológiai, történelmi és teológiai problémájának. A kiválasztottság
státuszáért folytatott küzdelem a világ és a zsidóság közti viszony
történelmének az egyik hajtóereje volt, és ma is az. A kiválasztottság
napjainkban az antiszemitizmus, valamint az Izrael állam támogatásával,
területének nagyságával - Jeruzsálem hovatartozásával - kapcsolatos közel-keleti
konfliktus egyik meghatározó eleme.