Sokat tanakodtak, mi legyen az új családtag neve, míg végre megegyeztek a
büszke névben: legyen Snipp, mert ez rövid és mindennapi használatra megfelelő
név, Fidelius, mert remélik, hogy megbízhatnak benne, és végül Rókafalvi, ami
jól hangzik és előkelő származásra mutat. szóval: rókafalvi Snipp Fidelius.
Snipp éjszakára párnázott kosarat kapott, nappalra pedig takarót, melynek négy
sarkán címer ékeskedett. Nyakörvet és szerszámot is kapott, és megtanult az
öreg, kövér kutyussal egy vezetéken járni. Snipp a fejlődés kezdetén állott;
lába még megjárta, olyan volt, amilyennek lennie kellett: a mellső hajlított
szekrényláb, a hátsó rendes kutyaláb. Teste kis vörös táskához hasonlított,
amilyent bevásárláshoz használnak. de a szeme ragyogó barna és okos! Ha a világ
nem tetszett neki, mélységesen bánatos kifejezése, ha minden a kis Snipp kedve
szerint történt, eleven, ragyogó frissessége mutatta, milyen értékes tartalom
van a kis vörös zacskóban: igazi, hamisítatlan kutyalélek. A Snipp, a nagy
vadász dakszliregény. Sokszor mulatságos, izgalmas, hiszen Snipp kölyökkorában
kedves és játékos kutya, de későbbi kalandjai szenvedélyes vadásztermészetéhez
méltóak.