
AZ ARISZTOKRÁCIA TÜNDÖKLÉSE ÉS BUKÁSA MAGYARORSZÁGON, 1700?1
Szerzők: Gyáni Gábor, Szilágyi Adrienn HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont
Történettudományi Intézet, 2024 A magyarországi arisztokrácia a 18?20. századi
Európa egyik, ha nem a leggazdagabb, politikailag különösen befolyásos
képviselője volt, amely a két világháború között ? csökkenő társadalmi presztízs
mellett ? még mindig komoly vagyoni erővel és némi politikai befolyással bírt.
De vajon miként maradhatott fenn ? zárvány módjára ? a főnemesi
gazdasági-társadalmi és politikai túlhatalom, amikor 1848-ban megtörtént az
egyenjogúsítás, majd 1867-ben bevezették a polgári alkotmányosságot, ami
együttesen szabad utat nyitott a tőkés gazdaság- és társadalomfejlődés előtt?
Mennyi ideig tartott a történelmi rendi struktúrák vitalitása a modernitás új
világában, és mikor gyengültek meg vészesen, majd haltak el végérvényesen?
Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ a szintézisalkotás
jegyében, a jellegzetes retorikákon túlmutatóan, hiszen a magyar(országi)
arisztokrácia dicsőségének és bukásának drámai történetét mind a mai napig
elmulasztotta elbeszélni történetírásunk. Ezt az adósságot kívánjuk törleszteni,
amikor átfogó, az élet majd minden vonatkozására kiterjedő társadalomtörténeti
áttekintést nyújtunk a született arisztokrácia 18. századtól a 20. század
derekáig szakadatlanul tartó múltjáról és a magyar társadalomban betöltött,
századokon átívelő vezető szerepéről. Mindezt elhelyezve ugyanakkor Európa,
közelebbről a Habsburg Birodalom kereteiben, hiszen az uralkodó címadományozásai
és központosítási törekvései közvetlenül megszabták a magyar főnemesség
formálódását. A kötet nagyobb tematikai egységein belül, megfelelő fogalmi
kereteket használva mutatjuk be az arisztokráciát történelmi-jogi rendként,
uralmi és hatalmi elitként, viselkedésszociológiai csoportként, exkluzív
klánként és társaságként. Betekintünk a főnemesség otthonaiul, egyszersmind a
reprezentáció színtereként is szolgáló vidéki kastélyokba, illetve a bécsi, a
pozsonyi és a pesti arisztokrata palotákba, hogy leírjuk a magánélet és a társas
élet szerveződési formáit és változatos módjait. Kitérünk továbbá az
arisztokrata öntudat (az identitás) egyes alakváltozatainak mint társadalmi
szerepeknek a bemutatására is, amely szintúgy hatással volt az arisztokratákról
? a szépirodalom és a tudomány által ? alkotott kép alakulására. Végezetül külön
figyelmet szenteltünk megpróbáltatásaik 20. századi eseménytörténetének, a réteg
bukásának és széthullásának a bemutatására. A kötet adatai: Formátum: 24 x 27 cm
Kötés: keménytáblás Megjelenés éve: 2024 Terjedelem: 624 oldal, több mint 300
színes fotóval
Történettudományi Intézet, 2024 A magyarországi arisztokrácia a 18?20. századi
Európa egyik, ha nem a leggazdagabb, politikailag különösen befolyásos
képviselője volt, amely a két világháború között ? csökkenő társadalmi presztízs
mellett ? még mindig komoly vagyoni erővel és némi politikai befolyással bírt.
De vajon miként maradhatott fenn ? zárvány módjára ? a főnemesi
gazdasági-társadalmi és politikai túlhatalom, amikor 1848-ban megtörtént az
egyenjogúsítás, majd 1867-ben bevezették a polgári alkotmányosságot, ami
együttesen szabad utat nyitott a tőkés gazdaság- és társadalomfejlődés előtt?
Mennyi ideig tartott a történelmi rendi struktúrák vitalitása a modernitás új
világában, és mikor gyengültek meg vészesen, majd haltak el végérvényesen?
Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ a szintézisalkotás
jegyében, a jellegzetes retorikákon túlmutatóan, hiszen a magyar(országi)
arisztokrácia dicsőségének és bukásának drámai történetét mind a mai napig
elmulasztotta elbeszélni történetírásunk. Ezt az adósságot kívánjuk törleszteni,
amikor átfogó, az élet majd minden vonatkozására kiterjedő társadalomtörténeti
áttekintést nyújtunk a született arisztokrácia 18. századtól a 20. század
derekáig szakadatlanul tartó múltjáról és a magyar társadalomban betöltött,
századokon átívelő vezető szerepéről. Mindezt elhelyezve ugyanakkor Európa,
közelebbről a Habsburg Birodalom kereteiben, hiszen az uralkodó címadományozásai
és központosítási törekvései közvetlenül megszabták a magyar főnemesség
formálódását. A kötet nagyobb tematikai egységein belül, megfelelő fogalmi
kereteket használva mutatjuk be az arisztokráciát történelmi-jogi rendként,
uralmi és hatalmi elitként, viselkedésszociológiai csoportként, exkluzív
klánként és társaságként. Betekintünk a főnemesség otthonaiul, egyszersmind a
reprezentáció színtereként is szolgáló vidéki kastélyokba, illetve a bécsi, a
pozsonyi és a pesti arisztokrata palotákba, hogy leírjuk a magánélet és a társas
élet szerveződési formáit és változatos módjait. Kitérünk továbbá az
arisztokrata öntudat (az identitás) egyes alakváltozatainak mint társadalmi
szerepeknek a bemutatására is, amely szintúgy hatással volt az arisztokratákról
? a szépirodalom és a tudomány által ? alkotott kép alakulására. Végezetül külön
figyelmet szenteltünk megpróbáltatásaik 20. századi eseménytörténetének, a réteg
bukásának és széthullásának a bemutatására. A kötet adatai: Formátum: 24 x 27 cm
Kötés: keménytáblás Megjelenés éve: 2024 Terjedelem: 624 oldal, több mint 300
színes fotóval

Adatlap
Ár: | 10.965 Ft |
A hirdető: | Kereskedőtől |
Értékesítés típusa: | Eladó |
Feladás dátuma: | 2025.03.02 |
Eddig megtekintették 5 alkalommal |
A hirdető adatai

Könyv kereső rovaton belül a(z) "AZ ARISZTOKRÁCIA TÜNDÖKLÉSE ÉS BUKÁSA MAGYARORSZÁGON, 1700?1" című hirdetést látja. (fent)