Szerző: Meleg Csilla Dialóg Campus Kiadó, 2002 A szöveggyűjtemény
összeállításakor azokból az alapirodalmakból válogattunk, melyeket a jelenlegi
joghallgatók, a későbbi jogalkotók, jogalkalmazók ismeretbővítéséhez,
szemléletmódjának formálódásához a legfontosabbnak tekintettünk. A
szemelvényekben azokról a problémakörökről olvashatunk, melyek napjaink magyar
társadalmában is értelmezésre vagy újraértelmezésre váró kérdéskörök. A hatalmi
ágak szétválasztása, az erkölcs szerepe a társadalomban és a jogban, szabadság
és egyenlőség a demokratikus társadalmakban, a hatalomgyakorlással, az
önkormányzatisággal és a közigazgatással foglalkozó írások a mának is
megfontolásra érdemes üzeneteket hordoznak. A szöveggyűjtemény válogatott
irodalmai azt az ívet rajzolják fel, mely a demokráciától a politikai kultúráig
vezeti el az olvasót. A kötet adatai: Méret: B/5 Kötés: keménytáblás Megjelenés
éve: 2002 Terjedelem: 262 oldal Tartalom: Montesquieu: A törvények szelleméről
Előszó 19 Az olvasóhoz 21 A törvényekről általában 22 A különböző lényekre
vonatkozó törvényekről 22 A természet törvényeiről 24 A tételes törvényekről 24
Azokról a törvényekről, amelyek közvetlenül a kormányzat természetéből
következnek 27 A három különböző kormányzat természetéről 27 A köztársasági
kormányzatról és a demokráciára vonatkozó törvényekről 27 Az arisztokrácia
természetére vonatkozó törvényekről 30 A monarchikus kormányzat természetével
kapcsolatos törvényekről 32 Az önkényuralmi állam természetével kapcsolatos
törvényekről 34 A törvényhozó által adott törvényeknek össze kell függniük a
kormányzat vezérelvével 36 E könyv alapgondolata 36 Mi az erény lényege a
politikai államban? 37 Mit jelent a köztársaság szeretete a demokráciában? 37
Hogyan lehet szeretetet kelteni az egyenlőség és a mértékletesség iránt? 38
Hogyan alapozzák meg a törvények a demokráciában az egyenlőséget? 38 Hogyan kell
a demokráciában a törvényeknek fenntartaniuk a mértékletességet? 40 Egyéb
eszközök, amelyek a demokrácia vezérelvének kedveznek 41 Hogyan kell az
arisztokráciában a törvényeknek összhangban lenniük a kormányzat vezérelvével?
43 Hogyan felelnek meg a törvények vezérelvüknek a monarchiában? 46 A
végrehajtás gyorsaságáról a monarchiában 47 A monarchikus kormányzat
kiválóságáról 47 Ugyanennek a tárgynak folytatása 48 Az önkényuralom eszméje 49
Hogyan felelnek meg a törvények az önkényuralmi kormányzat vezérelvének? 49
Ugyanennek a tárgynak folytatása 52 A hatalom átviteléről 54 Az ajándékokról 55
Az uralkodó által adott jutalmakról 55 Újabb következtetések a három kormányzat
vezérelveiből 56 A törvényszerkesztés módjáról 62 A törvényhozó szelleméről 62
Az előbbi tárgy folytatása 62 Azok a törvények, amelyek látszólag eltávolodnak a
törvényhozó szándékától, sokszor összhangban vannak azzal 62 A törvényhozó
szándékával összeütközésbe kerülő törvényekről 63 Az előbbi tárgy folytatása 63
Az azonosnak látszó törvényeknek nem mindig azonos a hatásuk 63 Az előbbi tárgy
folytatása - A törvények helyes megszerkesztésének szüksége 64 Az azonosnak
látszó törvényeknek nem mindig azonosak az indokaik 64 A görög és a római
törvények egyaránt büntették az öngyilkosságot anélkül, hogy indokaik azonosak
lettek volna 64 Néha egymással ellentétesnek látszó törvények ugyanabból a
szellemből fakadnak 65 Miképpen lehet két egymástól kölönböző törvényt
összehasonlítani? 66 Néha azonosnak tetsző törvények ténylegesen különböznek
egymástól 66 A törvényeket nem szabad elválasztani attól a céltól, amelynek
érdekében hozták őket - A lopásra vonatkozó római törvények 67 A törvényeket nem
szabad elválasztani azoktól a körülményektől, amelyek között azokat alkották 68
Néha jó az, ha a törvény önmagát igazítja helyre 68 Mit kell a törvények
szerkesztésénél szem előtt tartani? 68 Egy helytelen törvényalkotási mód 72 Az
egyöntetűségre való törekvésről 72 A törvényhozókról 73 Alexis de Tocqueville: A
demokrácia Amerikában Bevezető 79 A politikai egyesülésről az Egyesült
Államokban 89 Arról, hogy Európában és az Egyesült Államokban eltérő módon
értelmezik az egyesülési szabadságot és különbözőképpen élnek vele 93 A
demokrácia kormányzásáról Amerikában 96 Az általános választásról 96 A nép
választásairól és a választásokban megnyilvánuló demokratikus ösztönökről 96 Az
okokról, amelyek részben korrigálhatják a demokráciának ezeket az ösztöneit 98
Az amerikai demokrácia hatása a választási törvényekre 101 A köztisztviselők az
amerikai demokráciában 102 A magisztrátusok önkényéről az amerikai demokráciában
104 A közigazgatás ingatagsága az Egyesült Államokban 105 A közterhek az
amerikai demokráciában 107 A korrupcióról és a kormányzók bűneiről a
demokráciában; milyen hatással vannak a közmorálra 110 Milyen erőfeszítésekre
képes a demokrácia? 111 Milyen hatalmat gyakorol általában az amerikai
demokrácia önmaga felett? 114 Milyen tényleges előnyöket élvez az amerikai
társadalom a demokrácia kormányzata jóvoltából? 115 A törvények általános
irányultságáról az amerikai demokráciában és alkalmazóik ösztöneiről 116 A
közszellemről az Egyesült Államokban 119 A jogok eszméjéről az Egyesült
Államokban 121 A törvény tiszteletben tartásáról az Egyesült Államokban 124 A
többség mindenhatósága az Egyesült Államokban és következményei 125 A többség
mindenhatósága mi módon fokozza Amerikában a demokráciákra természetszerűleg
jellemző törvényhozási és közigazgatási bizonytalanságot 127 A többség
zsarnoksága 129 A többség mindenhatóságának következményei az amerikai
köztisztviselők döntéseire 132 Miféle hatalma van Amerikában a többségnek a
gondolkodás fölött? 133 A többség zsarnokságának hatása az amerikaiak nemzeti
jellemére; az udvari szellem az Egyesült Államokban 135 Az amerikai
köztársaságokra nézve a legnagyobb veszély a többség mindenhatóságából fakad 137
Mi enyhíti a többség zsarnokságát az Egyesült Államokban? A közigazgatási
centralizáció hiánya 139 A jogászszellem az Egyesült Államokban; hogyan alkot
ellensúlyt a demokráciával szemben 140 A demokratikus érzelmek és eszmék hatása
a politikai társadalomra 146 Az egyenlőség természetes igényt támaszt az
emberekben a szabad intézmények iránt 146 A demokratikus népek kormányzatra
vonatkozó nézetei természetes módon kedveznek a hatalom összpontosításának 147 A
demokratikus népeket érzelmeik, eszméikkel összhangban, a hatalom
összpontosítására ösztönzik 149 Milyen sajátos és véletlenszerű okok ösztönzik a
demokratikus népeket a hatalom központosítására, s melyek tántorítják el attól?
152 Napjainkban az európai nemzetek körében a legfelsőbb hatalom mindinkább
erősödik, jóllehet az uralkodók biztos helyzete gyengül 156 Miféle
önkényuralomtól féljenek a demokratikus nemzetek? 165 Az előző fejezetek
folytatása 169 Általános meglátások a témával kapcsolatban 175 C. Wright Mills
Az uralkodó elit 179 A magasabb rendű erkölcstelenség 205 Bibó István Az
államhatalmak elválasztása egykor és most 211 Jogszerű közigazgatás, eredményes
közigazgatás, erős végrehajtó hatalom 231 Közép- és Kelet-Európa politikai
kultúrájának deformálódása 249 Eredendő elmaradottság vagy történeti zsákutca?
251 Reakciós érdekek és nemzeti érzés 252 Zavaros filozófiák és hazug propaganda
253 A nemzeti keretek bizonytalansága 253 A közösségért való egzisztenciális
félelem 254 A nemzeti öntudat felébresztése 254 Az antidemokratikus
nacionalizmus 255 A demokrácia meghamisítása 256 A hamis realista 257 A
társadalmi vezetés problémái 257 A monarcha, a nemes és a katona 258 A nemzeti
intelligencia szerepe 258 A politikai jellem deformálódása 259 A nemzeti
materializmus 259 Zűrzavaros publicisztika és nemzeti tudomány 260