Szerző: Takács Tibor L?Harmattan Kiadó, 2008 ?Nyíregyháza rohamos fejlődését
három folytonosan munkáló erő tette lehetővé, sőt idézte elő: a föld,
helyesebben a településre kiválóan alkalmas geográfiai viszonyok, a lakosság,
pontosabban a települők kitűnő egyéni és faji tulajdonságai és végül a város
vezető férfiainak a bölcsessége. A termékeny föld, a szorgalmas nép és kiváló
vezetőinek szellemi ereje együttesen munkálkodva alakította ki Nyíregyháza mai
kultúráját, anyagi és szellemi művelődését? ? írta Mérey Ferenc, a városi
felsőkereskedelmi fiúiskola tanára az 1930-as évek elején. Amikor dolgozatomban
egy magyarországi középváros, Nyíregyháza városi elitjét vizsgálom, arra keresem
a választ, hogy kik voltak ezek a vezető férfiak, és miben nyilvánult meg a
bölcsességük. A nyíregyházi elit vizsgálata során a várost igyekeztem egyedi
társadalmi alakzatként, önálló univerzumként kezelni, ami ugyanakkor kiválóan
alkalmas egy általános társadalomtörténeti probléma kifejtésére, azaz a városi
elit megragadására és körüljárására. Ezért tartózkodtam a más településekkel
való folytonos összehasonlítástól: bár a komparatív módszernek is megvannak a
maga előnyei, ám véleményem szerint amennyiben minduntalan más és más városok
?tükrében? láttatnánk a nyíregyházi elitet, úgy annak mindig más és más
jellemzői válnának hangsúlyossá, miközben Nyíregyháza mint önálló entitás
?elveszne? a folytonos összehasonlításban. Munkámban a hazai
társadalomtörténet-írás által használt, alapvetően Lengyel György által
kimunkált elitfogalmat használom, azaz helyi elitként a helyi közösség uralmi
viszonyai között szerveződő, e viszonyok által meghatározott társadalmi
csoportot vizsgálom. Egy társadalomban a döntéshozó jogosítványok, a beleszólás
lehetőségét biztosító intézményes és informális pozíciók egyenetlenül oszlanak
el. Amikor az elitet kutatom, gyakorlatilag arra keresem a választ, hogy kik
döntenek a közösség életét alapvetően meghatározó kérdésekben, kik
monopolizálják a beleszólás nagyobb valószínűségét biztosító társadalmi
pozíciókat. Elvi és gyakorlati megfontolásokból munkámban egyetlen pozíció, a
képviselőtestületi tagság által kijelölt városi elitet elemzem. Tisztában vagyok
azzal, hogy minél több intézményes pozícióval rendelkezik valaki, annál inkább
megnő az esélye a döntések befolyásolására; a helyi uralmi struktúrák alapos
rekonstruálása nélkül azonban meglehetősen nehéz meghatározni a szóba jöhető
pozíciók körét és azt, hogy ezek milyen helyet foglalnak el az uralmi mezőben.
(Részlet a könyv bevezetőjéből) A kötet adatai: Megjelenés éve: 2004 Terjedelem:
306 oldal