Cicero egy olyan művének lefordítása, amely eddig még nem jelent meg magyar
nyelven, önmagában is üdvözlendő teljesítmény. Hoffman Zsuzsanna ezen felül jó
érzékkel választotta ki Cicerónak éppen a jóslásról (De dicinatione) című
munkáját ? gondoljuknk csak a jüslás különféle formái, a horoszkópok, egyáltalán
az irracionális témák iránt manapság mind elevenebb érdeklődésre. Nyilván számos
olyan olvasó akad, aki kíváncsi arra, hogy volt ez a ?régi görögöknél,
rómaiaknál?? A munkában Cicero ismerteti, szembeállítja egymással a különböző
görög filozófiai irányzatokat a jóslásra vonatkozónézeteit, a jóslatkérés
különféle módozatait. Előadása számos -elsősorban római ? történelmi példát ad
elő ezek illusztrálására ; egyúttal kísérletet tesz a latin filozófiai műnyelv
megteremtésére. A latin nyelvű próza legnagyobb mesterének fogalmazása, stílusa
ezúttal kétségtelenül nem mindig olyan gördülékeny, mint például beszédeiben,
szónoklati műveiben. Ennek oka, mint jeleztem, a görög fogalmaknak megfelelő
latin terminológia kialakulatlansága, továbbá a téma, a tárgyalt görög
filozófiai elméletek bonyolultsága, amelyeket a nagy Arpinumi helyenként csak
némi körülményességgel tudott visszaadni, s -valljuk be ? olykor elméleti
nehézségei is lehettek. Dr. Maróti Egon