Ősi rejtély őrzője, minden titkok tudója, a Nagy Szfinx évezredek óta
mozdulatlanul mered a végtelenbe, kelet felé, hogy a csillagokból olvassa ki az
emberiség rég feledésbe merült üzenetét. Ma, amikor civilizációnk egy újabb magy
ciklus vége felé közeledik, egyre fontosabbá válik, hogy megértsük ezt az
üzenetet. A kirakójáték utolsó darabja is a helyére került. A geológusok és az
archeo-asztrológusok már régóta állítják, hogy a Szfinx jóval régebbi, mint
ahogy eredetileg azt feltételezték. Az egyiptológusok szerint az alkotás i. e.
2500-ból származik, ám mi tudjuk, hogy jóval előbb, i. e. 10500-ban, az Oroszlán
jegyének korában kezdték építeni. Már abban is biztosak vagyunk, hogy a
Szfinxtől fél mérföldre található három gizai piramis sem holmi megalomániás
fáraók síremléke, hanem az Orion-öv három csillagának 15 millió tonnányi kőbe
ágyazott precíz földi térképe. Akkor viszont valaki üzenni akart nekünk valamit?
És ha igen, mit? A Szfinx üzenetében Robert Bauvel és Graham Hancock a
legmodernebb komputeres szimuláció segítségével tudományosan megalapozott
időutazásra repítik az olvasót, hogy együtt törjék fel a műemlékekbe ágyazott
ősi titkosírás kódját, és hogy új elméleteket fogalmazzanak meg a
piramisszövegek és más ősi egyiptomi írások értelmezéséhez. Részt vehetünk tehát
ebben az intellektuális kincsvadászatban, amely egymás mellé állította a témában
jártas legjelesebb egyiptológusokat, kormányhivatalnokokat és mágnásait. Vajon
mit keresnek? Mi található szeizmikus felmérésekkel felfedezett Szfinx alatti
kamrában? Mi rejtőzködik a Nagy Piramis zárt ajtaja mögött? És vajon milyen sors
vár az emberiségre? Tényleg a végzetünkbe rohanunk?