Holokauszt Romániában Romániában a holokausztnak megvoltak a maga sajátos
vonásai, amelyek megkülönböztették attól, ahogyan Európa más részein és a
Szovjetunióban semmisítettek meg zsidókat. A zsidókérdés megoldása - ahogy Ion
Antonescu eufemisztikusan nevezte - Romániában nem is annyira a zsidók
mechanikus és módszeres kiirtásán alapult - noha a román és a német hadsereg
több mint 45 000 zsidót ölt meg Besszarábiában és Bukovinában 1941 nyarán, a
román katonaság pedig körülbelül 5 000-20 000 zsidóval végzett Odesszában
ugyanazon év októberében -, hanem inkább az emberek életének és méltóságának a
kegyetlen semmibevételén. Ennek ellenére a módszer hatásosnak bizonyult. Radu
Ioanid katalogizálja és leírja Antonescunak a zsidók és a romák Romániából való
kiűzésére és megsemmisítésére irányuló intézkedéseit. Ugyanakkor arra ösztönzi
az olvasót, hogy maga is elemezze a végső megoldás Antonescu-féle változatát,
amelyre az embertelen bánásmód miatt bekövetkezett halál, valamint az emberi
élet iránti érzéketlenség volt jellemző az iparszerű gyilkolás helyett. A zsidó
deportáltakat - köztük fiatalokat, öregeket és betegeket - erőltetett menetre
kényszerítették a Dnyeszteren túli terület keleti vidékére azzal a szándékkal,
hogy a Bug folyón átkelve a németek kezére kerüljenek, a román őrök megölték
azokat, akik nem tudtak lépést tartani a menetoszlopokkal, a németek pedig
lemészárolták azokat, akik mégis átkeltek.