Hét komédia Titus Maccius Plautus (i. e. 254 körül - i. e. 184 körül) római
köztársaságbeli komédiaszerző darabjai a latin irodalom legkorábbi, egészben
fennmaradt művei. Vígjátékainak témáját főként a görög újkomédia szerzői
szolgáltatták, de az átvett elemeket számos esetben megváltoztatta, és - olykor
a kemény társadalombírálat eszközével - időszerűvé tette. Igazi mestere volt a
cselekmény megformálásának: darabjai tele vannak meglepetésekkel, furfangos
fordulatokkal. A nyelv páratlan mestere volt, és vérbő humorral, kacagtató
helyzetekkel teli, harsány komédiái sok későbbi színműíróra (így például
Shakespeare-re vagy Moliere-re) is nagy hatással voltak. A valamennyi fennmaradt
és hiteles, összesen huszonegy Plautus-vígjáték magyarul egyedül Csiky Gergely
1885-ben megjelent, négykötetes kiadásában olvasható. Ennek a kiadásnak a
példányai ma már könyvritkaságnak számítanak. Devecseri Gábor 1977-ben kiadott,
kétkötetes fordításgyűjteménye 15 komédiát tartalmaz, a darabokat a 20. század
második felének nyelvén megszólaltatva, filológiailag pontos - és a színpadi
felhasználás szempontjából is jól használható - szövegeket közölve. A fordításai
között ugyanakkor nem szerepel az Epidicus, a Truculentus, A doboz, a Kullancs,
Az utazóláda és a Pseudolus című komédia. Kötetünk ezeket a darabokat adja közre
(kiegészítve A hetvenkedő katona új fordításával, A hőzöngő katona címmel).
Ilyen értelemben hiánypótló vállalkozásról van szó: megjelenésük a hazai
klasszika-filológiai fordítások számos fontos adóssága közül egy igen fontosnak
a törlesztése.